A következő címkéjű bejegyzések mutatása: könyv. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: könyv. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. június 25., kedd

"olvasni arany"

az olvasás ugye élmény.. 
vannak akiknek minden helyzetben, (mondjuk nekem), teljesen élvezhető az olvasás, buszon 2 megálló alatt is rátudnak hangolódni az adott könyvre (főként ha jó) és ezért elő is veszik akár milyen rövid időre is.
szerintem ez afféle menekülő reakció is, ennek a típusnak szüksége is van rá, hogy kicsit kiszakadjon a világból. mindenesetre nekünk könnyű dolgunk van, mert nem kell külön helyzetet teremtenünk, így rengeteg jó könyvet eltudunk olvasni úgy, hogy aminek meg kell maradnia, az meg is maradjon. 

aztán van a másikfele, aki csak nehezen tud ráhangolódni, néhány megállóra, mondjuk 20 percre elő sem vesz egy könyvet, inkább olvas magazint meg egyéb "gyorsolvasmányt".
na nekik szólnak majd elsősorban a következő, ráhangolódás gyorsító tippek. 

belegondolni. mikor tudod, hogy lesz egy kis időd olvasni, idézd fel magadban, hol is hagytad abba, mi is volt, szerinted mi fog történni, aztán mire kinyitod a könyvet már totál hangulatban vagy.

főzz teát. amúgy is sokaknál összekapcsolódik a könyv olvasás a teaivással, gondolom azért mert meleg itókát szürcsölgetni megnyugtató dolog, de szerintem már a tea készítéssel történő szöszölés alatt átáll az ember arra a szabadidős ritmusra, már az kiszedi egy kicsit a rohanásból. 

olvass elalvás előtt. szerintem estére amúgy is (kivéve nagyon fáradt napokon) kiélezettebbek az érzékek, és élénkebb a fantázia, ezért sokkal egyszerűbb átvenni egy könyv hangulatát. 

netezz! a net már úgyis mindenkinek mindig nagyon is kéznél van így- vagy úgy, hát ha hazafelé még nincs lehetőséged nyugiba vonulni és olvasni, de van némi szabadidőd, nézegess képeket, hallgass zenéket a könyv témájában, vagy korszakából, esetleg a helyszínről ahol játszódik. 
ez mellesleg szerintem akkor is beválhat, a gyerkőcnek nincs kedve a kötelező olvasmányhoz. 

2013. április 8., hétfő

Nagyvárosi tájékozódás. nem csak nagy városban.

tipikus elkeveredő-kétségbe eső vagyok, bár ilyen szempontból azért tudok magamnál rosszabbat is, aki tényleg eltéved pl. akár Pesten is, pedig már 7 éve itt él. 
én nem ténylegesen tévedek el, általában csak kétségbeesem, hogy eltévedtem, aztán rájövök, hogy merre kell menni.. 

az alapvető hibák amiket normális ember szerintem nem követ el, azonban én igen.

  • otthon hagyom a pontos címet, és próbálom agyból felidézni.. 
  • nem nézem meg útvonalterven / térképen, hogy pontosan merre kell majd gyalogolni ha leszálltam a járműről.. 
  • nem viszek magammal senkit aki kikapcsolja a "pánikgombomat.. "
  • többnyire nincs pénz a telefonomon, ami egyébként is ostobaság, mert ha valami történik, nem tudok senkinek szólni.
  • és van, hogy ez mind egyszerre.


szóval már különböző túlélési technikákat eszeltem ki, ezekre az esetekre, és mint látszik, eddig mindig megkerültem, ha  elvesztem, szóval lehet mondani, hogy bevált módszerekről van szó. 

  • az egyik és legnagyszerűbb megoldás, ha wifi közelben vagy, vagy van mobilneted. ebben az esetben megkeresed ami kell és kész.
  • másik, bár már külső segítségre szorulsz szóval pontvesztéssel jár, ha tudod a címet, és már közel vagy: megkérdezel egy járókelőt. sőt, nem csak egyet, az összeset, amíg nem kapsz tisztességes választ.
  • ha tudod a címet és messze vagy, felhívsz valakit, aki szinte biztos, hogy net közelben van, és megkéred, nézze meg neked az útvonalat, küldje el smsben. így legalább írásban is meg lesz, és nem kevered össze, hogy "most akkor mit is mondott a 178 vagy a 173-as busz és Buda felé vagy Buda felől..?" mert általában nem mindegy..:)
  • ha nem tudod a címet, nyilván igyekszel kideríteni. ha magán cím, akkor keresd meg az emailt, vagy ha otthon van papíron, hívj fel valakit aki betudja diktálni..az emailt én ilyenkor valamilyen nyilvános wifis helyen, pl bevásárlóközpontokban szoktam tudni megnézni..
  • ha pedig nem magán, úgy jó esély van rá, hogy megtalálod a neten (ha cég vagy ilyesmi) vagy a tudakozóban megtudod kérdezni, ahol valószínűleg útvonalat is tudnak mondani hozzá, ha kéred..
  • a fent felsoroltak szerintem nagyjából átlagos dolgok, városi túlélőknek, viszont van még egy tapasztalati úton szerzett módszerem eltévedés ellen.. az úgy volt, hogy...
  • szóval lényeg az, hogy halvány sejtelmem nem volt merre is kellene mennem, térképem se, net elérhetőségem se, telefonom lemerülve, besétáltam egy könyvesboltba. szerencsémre szinte minden könyvesboltban, mindig  van a helyi térkép, ami komoly segítség, bár valahol nyilván csalás, ha nem veszem meg, csak megnézem:D


ha pedig már előre elakarod kerülni az eltévedést..


  1. legjobb módszer, hogy ha magánházhoz mész, megkérdezed, hogy lehet odajutni ( valami általad jól ismert helyről). ilyenkor legalább az olyan csalafintaságok is kiderülnek, amiket olykor elfelejtnek maguktól elárulni az útbaigazítól (pl, hogy csak a házat megkerülve, a másik utca felől lehet bemenni).
  2. vizuális típusok még ezenfelül is nézzék meg útvonalterven, hogy hogy jutnak oda, különös tekintettel a sétálós részekre..
  3. aki feledékeny-vizuális, papírfecni vázlatot is készíthet jelölve az útirányokat (én szoktam) vagy lefotózhatja a kikeresett tervet.(ezt is szoktam)
  4. ja és ha van lehetőséged vigyél magaddal valakit, mert kevésbé veszélyes, plusz úgy nagyobb buli eltévedni.. :)) 

ha pedig eltévedtél, ne idegeskedj, gondolj arra, milyen jót röhögtök majd X-el vagy Ipszilonnal, amikor elmeséled neki kalandos utazásodat! 

2012. szeptember 28., péntek

be álltam a sorba. Rukkola.

de ez most egy jó sor! :)
nemtommá' kinél olvastam a rukkoláról, és kipróbáltam, mit ne mondjak bejött és ajánlom mindenkinek.
a leírással most nem izélek, azt mindenki elolvashatja például a honlapon, írok arról amiről ők nem írnak. 

bár mostanában nem nagyon van fent olyan könyv, amit happolnék, már azokért is megérte, amit sikerült, persze kicsit olykor csalódott is vagyok, mikor én népszerű és új meg tökéletes állapotú könyveket töltök fel, mások pedig százezer éves, már eleve 600 példányban feltöltött Ágátákrisztiket rukkolnak.


hóóó -rukk

de ha nincs fönt a könyv, amire vágysz, és látod, hogy akármennyien, de rengetegen állnak sorba érte, akkor is érdmes (az összes tetszetős könyvre) Happolnám-ot nyomni, mert akkor küldenek emailes értesítést, és ha elég gyors vagy, a tied lehet a kiszemelt nagyon népszerű könyv. és minél többet jelölsz be Happolnámra, annál nagyobb ugye az esély arra, hogy valamelyiket sikerül is elvinned.

az extrajó. itt az emberek szeretetből vannak, a könyvek, a csere-bere szeretetéből, így alapból kedvesebbek is. van aki annak örül, hogy megszabadul egy rakás lim-lomtól, az meg már csak extra jó, hogy cserébe kap is egy könyvet tök ingyé. ennél fogva van, aki a szokásos sztenderd email helyett ír pár szót a könyvről, vagy magáról, vagy bármiről, sőt sokan vannak, akik valami apró kedvességet is csomagolnak a könyvhöz, például én is kaptam teáspapírból hajtogatott kis könyvjelzőt:)

olyannal is találkoztam, aki a saját könyvét rukkolta, és a levelemre válaszul azt írta, hogy Övé a megtiszteltetés, hogy érdekel a könyve, és ha szeretném dedikálja is. Naná hogy szeretném! Ő például nem az ingyen könyvért Rukkol, hanem azért, hogy a gondolatai messzebbre juthassanak mint a hangja. ez engem már szinte meghatott.
az én happolmányaim, és az aji könyvjelző. :))


és persze nincs az, mint a netes vásárlásokkol, vaterán, teszveszen ésatöbbi, hogy az egyik mindig följebb valónak érzi magát. itt többségében mindenki lekötelezettnek érezheti magát, hiszen egyformán okozunk örömet adással és kapással, magunknak és másnak.

úgyhogy a rukkola mostanában messze a legjobb honlap amivel mostanában összefutottam.