Nagyvárosi tájékozódás. nem csak nagy városban.

tipikus elkeveredő-kétségbe eső vagyok, bár ilyen szempontból azért tudok magamnál rosszabbat is, aki tényleg eltéved pl. akár Pesten is, pedig már 7 éve itt él. 
én nem ténylegesen tévedek el, általában csak kétségbeesem, hogy eltévedtem, aztán rájövök, hogy merre kell menni.. 

az alapvető hibák amiket normális ember szerintem nem követ el, azonban én igen.

• otthon hagyom a pontos címet, és próbálom agyból felidézni.. 
• nem nézem meg útvonalterven / térképen, hogy pontosan merre kell majd gyalogolni ha leszálltam a járműről.. 
• nem viszek magammal senkit aki kikapcsolja a "pánikgombomat.. "
• többnyire nincs pénz a telefonomon, ami egyébként is ostobaság, mert ha valami történik, nem tudok senkinek szólni.
• és van, hogy ez mind egyszerre.

szóval már különböző túlélési technikákat eszeltem ki, ezekre az esetekre, és mint látszik, eddig mindig megkerültem, ha  elvesztem, szóval lehet mondani, hogy bevált módszerekről van szó. 

• az egyik és legnagyszerűbb megoldás, ha wifi közelben vagy, vagy van mobilneted. ebben az esetben megkeresed ami kell és kész.
• másik, bár már külső segítségre szorulsz szóval pontvesztéssel jár, ha tudod a címet, és már közel vagy: megkérdezel egy járókelőt. sőt, nem csak egyet, az összeset, amíg nem kapsz tisztességes választ.
• ha tudod a címet és messze vagy, felhívsz valakit, aki szinte biztos, hogy net közelben van, és megkéred, nézze meg neked az útvonalat, küldje el smsben. így legalább írásban is meg lesz, és nem kevered össze, hogy "most akkor mit is mondott a 178 vagy a 173-as busz és Buda felé vagy Buda felől..?" mert általában nem mindegy..:)
• ha nem tudod a címet, nyilván igyekszel kideríteni. ha magán cím, akkor keresd meg az emailt, vagy ha otthon van papíron, hívj fel valakit aki betudja diktálni..az emailt én ilyenkor valamilyen nyilvános wifis helyen, pl bevásárlóközpontokban szoktam tudni megnézni..
• ha pedig nem magán, úgy jó esély van rá, hogy megtalálod a neten (ha cég vagy ilyesmi) vagy a tudakozóban megtudod kérdezni, ahol valószínűleg útvonalat is tudnak mondani hozzá, ha kéred..
• a fent felsoroltak szerintem nagyjából átlagos dolgok, városi túlélőknek, viszont van még egy tapasztalati úton szerzett módszerem eltévedés ellen.. az úgy volt, hogy...
• szóval lényeg az, hogy halvány sejtelmem nem volt merre is kellene mennem, térképem se, net elérhetőségem se, telefonom lemerülve, besétáltam egy könyvesboltba. szerencsémre szinte minden könyvesboltban, mindig  van a helyi térkép, ami komoly segítség, bár valahol nyilván csalás, ha nem veszem meg, csak megnézem:D

ha pedig már előre elakarod kerülni az eltévedést..

1. legjobb módszer, hogy ha magánházhoz mész, megkérdezed, hogy lehet odajutni ( valami általad jól ismert helyről). ilyenkor legalább az olyan csalafintaságok is kiderülnek, amiket olykor elfelejtnek maguktól elárulni az útbaigazítól (pl, hogy csak a házat megkerülve, a másik utca felől lehet bemenni).
2. vizuális típusok még ezenfelül is nézzék meg útvonalterven, hogy hogy jutnak oda, különös tekintettel a sétálós részekre..
3. aki feledékeny-vizuális, papírfecni vázlatot is készíthet jelölve az útirányokat (én szoktam) vagy lefotózhatja a kikeresett tervet.(ezt is szoktam)
4. ja és ha van lehetőséged vigyél magaddal valakit, mert kevésbé veszélyes, plusz úgy nagyobb buli eltévedni.. :)) 

ha pedig eltévedtél, ne idegeskedj, gondolj arra, milyen jót röhögtök majd X-el vagy Ipszilonnal, amikor elmeséled neki kalandos utazásodat! 

Én. az ötödik. ez már kész többszörös személyiség zavar kezd lenni..

most erről konkrétan a Harcosok klubjának az a pár perce jutott eszembe, amikor grafomániás füzeteiből olvas(nak?) fel hangosan, "Apu ökölbe szorult keze vagyok".. stb.
szóval Anyu kerek ülőgumója vagyok.  eljutottunk a dolgok legaljához, a popsihoz. na persze még vannak a lábak is, mégis az igazán mély tenger feneketlen, nem pedig lábatlan, a teljesen kiürített bödön pedig fenékig van kiürítve, nem talpig, jajj de költői. nem? tehát ahol a törzs véget ér, ott valami véget ér. jajj de költői, már-már filozófikusz. nem? megfeneklettünk. na jó - jó abbahagyom most rögtön.

vagyis elkezdem:

a popsi divat mindenhol más, és mint ebben is a közízlést nem feltétlenül türközi. de abban megegyezhetünk, akármilyen hátsód van a világ valamelyik pontján tutira a tied az álom-far.
kínában például a kislányosan lapos, az afro-amerikaiaknál mint mindenben? itt is a méret a lényeg.
európában meg aztán tényleg, akárcsak a nemzetiség, vegyesleves ez is, de azt hiszem a közepes méretű, kerek nyert. és még egy rakat ország - kontinens- tájegység - embertípus van, ugyanennyi féle véleménnyel.

úgyhogy far ügyben nem kell aggódni, de igazán.

már csak azért sem, mert ez a részünk múlik leginkább a genetikán, hiszen a csípő szélesség, az alak nagyjából adott, ámbár a külső tényező alakít rajta.

de ami szépségápolással kapcsolatosan (ÉS nem edzéssel, fogyókúrával, satöbbivel) elmondható, hogy a pattanásos- sebes - kipirosodott, általában nem nyerő.

szóval ezt érdemes megelőzni, ha meg kialakult ápolni.
na igen, mondjuk azt hiszem a popópattanások nem olyan téma, amiből túl sok bejegyzés születik az enyémhez hasonló blogokban, de hát le a tabukkal. ez igenis fontos.

a kép egyenesen a babapopsi.hu -ról érkezett!

szóval megelőzésnek:

• ilyen tünetek alapján érzékeny lehetsz a mosóporra / öblítőre, szóval cseréld le, legalább próba képpen. 
• nyilvános illemhelyen ezért SE foglalj helyet.. 
• a ruháidat mindenképpen most ki mielőtt felveszed, akkor is, ha nem turis, hanem origi. egyrészt kitudja, hányan próbálták fel előtted, másrészt kitudja, hányan (és mennyire varacskos kézzel) taperolták össze kívül belől. s akkor a méreganyagokról / festékanyagokról, amikkel a gyártás során érintkezik még nem is beszéltünk.... 

ha pedig már meg van a gond:

• gyógyszertári szaliciles szesszel törölgesd át egy vattakorong segítségével, napi 1-2 alkalommal, ameddig el nem múlnak a tüneteid.
• ha pedig durván fest, menj bőrgyógyászhoz, nem fog röhögni, ha mégis, perelheted. 

+ 1 extra ami a fenti pár sorban nem fért sehová: akármilyen testkrémmel, testápolóval, bármivel kezeled magad, gravitációval ellentétesen tedd, csak fölfelé masszírozd.
+még 1 extra, a nagy popósoknak. a nagy fenék mellett sokkal (de tényleg sokkal) "darázsabbnak" látszik a derék!!

kisbabásoknak:

ezerféle kenceficét lehet kapni pelenka kiütésre, és azt is százszor leírták már, hogy esetleg pelenkát kell cserélni, fogzáskor pedig kevésbé savas kajákkal tömni a babucit, nekem viszont egy házi praktika vált be (nem egybe, nem egyházi, nem imádkoztam a pelenkakiütések eltűnéséért..), a kamillateás fürdetés.
nyáron külön jó, ha egy lavornyi langyos kamillateában kiülteted a gyereket a fürdőszoba kövére  a kertbe, mert még hűsöl is, de ilyenkor is lehet, hozzákeverve a fürdővízhez.
mert ugye a kamilla, bőrnyugtató, és gyulladáscsökkentő...

kellemes ücsörgést mindenkinek. és innen üzenem mindenkinek, hogy van a ki a foghagyma feneket szereti, van aki meg azt, ha van mit fogni. van aki meg a köztest. úgyhogy senkinek nem kell aggódni. pont úgy tökéletes ahogy van! 

sürgős

ez a bejegyzés most kisbabásoknak szól, és tapasztalatból íródik.

sajnos előfordul, hogy a Picúrjainkat valami baj éri, ráadásul van, hogy a baj nagyobb mint gondolnánk. első és legfontosabb orvost, szükség esetén mentőt hívni. na persze ha a helyzet úgy diktálja. 

ha látszólag ok nélkül sápadt a baba, vagy leesett valahonnan (utóbbi állítólag minden babával megtörténik, még minden anyuka szégyelli és azt gondlja, hogy más kisbabája nem esik sehonnan le) az viszont simán okot adhat aggodalomra.

ilyenkor a gyors logikus cselekvés nagyon sokat mozdíthat előre. 

a gyermekorvos és a mentők száma legalább 3 fix helyen legyen feltüntetve a házban, a gyermek tb  kártyájának számával együtt. mert mindenki mindig tudja, hol van, de amikor éppen a fél kezedben a beteg, riadt kisbabád sír, és nem mered letenni sem, akkor nemigen fogod elővenni az iratos dobozod, és keresgélni a baba eü. könyve meg az egyéb dolgok között. 

érdemes gyorsan végiggondolni, ha leesett rögtön felsírt e, hányt e, nem álmatag-e, illetve egyéb életjelei hogy funkcionálnak, mert ezeket megfogják kérdezni. és ha még bármi szokatlant észlelsz (akkor is ha jelentéktelennek tűnik) már a telefonban meg kell említeni. ha a kicsi állapota a mentőre várakozás közben rosszabbodik, a mentőket újra kell hívni, elmondani, hogy már jelezted a problémát, és a változásról is beszámolni.

ha a telefon megvolt, és a mentők már úton vannak, jöhet a rohampakolás, a mentők kiérkezéséig, hogy utána már ne kelljen arra várni. 

mit tegyünk oda..

• egy marék pelenka
• konzerv babakaja, kanál
• az baba egészségügyi kiskönyve, iratai, TB kártyája
• meleg takaró a kicsinek
• váltás ruházat, 
• kedvenc játék
• iratok, pénz, mobiltelefon

ha a pakolás megvan, mehet az öltözködés, gyorsan, és praktikusan, lehetőleg kényelmes holmikba, hogy ha bent kell maradni éjszakára, akkor is kényelmes legyen. 

de azért remélem erre a posztra nem lesz egyikőtöknek sem szüksége!!

lökhárító karbantartás - avagy Én, 3. fejezet.

elég sok idő eltelt már az ön-gondozós második poszt óta, így éppen itt az ideje a következőnek. 

nyak és dekoltázs. és mivel ez így önmagában nálam igen rövid téma, csapjuk hozzá még a karokat is. 

szóval a felsőtest: 

ez például egy avonos dekoltázsfeszesítő krém.

igazából a legjobb megoldás, ha ugyanazt az ápolást használod amit az arcodon is, illetve néha időt szakítassz az izmok átmozgatására. 

erre mind masszázzsal, mind pedig mozgással szükség van, mert az izomtapadásoknál leginkább külső behatással tudsz csak elérni bármit is.

ezen a területen egyébként szintén nagyon fontos a bőrápolás, hiszen ezt a részt szinte annyi környezeti hatás éri, mint az arcunkat, vagy a kéz bőrét. és például itt láthatók először a szolizás nyilvánvaló káros hatásai is. 

szóval összefoglalva, tisztítás- tonizálás- hámlasztás- hidratálás- napvédelem. és az ötödik faktor az öregedés gátlás annak aki úgy érzi. 

felső végtagok: 

a felkarral sok dolgunk nincs, leszámítva, hogy alakját megőrízze, ne lógjon-lötyögjön. 

erről többet (ismét) Dorkánál tudhatunk meg. ennél jobb ötletem egyszerűen nincs. 

alkar.

szőrtelenítés: mindenkinek saját ízlése, hogy bundásan vagy anélkül szereti, de ha már nélküle, akkor érdemes epillálni vagy gyantázni, ki melyiket bírja jobban. a borotva viszont veszett fejsze nyele, egy két hónap után már a borotválás másnapján süni ül a kezeden, mert ugye mint tudjuk, a borotválás erősíti a szőrt. 

a szőrtelenítő krémekkel szintén ez a helyzet, egyszerű, gyors, allergiás reakciótól eltekintve veszélytelen, viszont lesz utána dús bundád. 

nálam a gyantás verzió él, nem birom az epillátort. utána viszont fontos az átkenegetés, de a szakszerű gyantázásról majd később. 

kézkrémezés: 

a kézkrémet érdemes nem csak csuklóig, hanem könyökig (azaz a könyöködön is) alkalmazni, mert ott is szüksége van rá, még ha annyira nem is ütközik ki, mint a kézfejen. 

amiket ne tegyél ha jót akarsz a kacsóidnak: 

• mielőtt elindulsz valahová, vagy szabad levegőn vagy (ősszel - télen - tavasszal) ne kend be a kezed! ugyanis ha bekened, a nedvességtől csak méginkább kifújja a szél, és marja a hideg.
  azonban ha odaértél, már mehet is.
  
• kézmosás nélkül sose.. ha bacis (azaz nem feltétlenül krumplipucolás-földkaparás retkes, egyszerűen csak bacis) a bőröd, és még jól be is kened, bebörtönzöd a bacikat a pórusaidba. na hát az meg azért nem egy jó ötlet.

• glicerin és szilikon. rövidtávon oké, de hosszú távon többet árt mint használ.
  
  a szilikont azért érdemes kerülni, mert nem hidratál, hanem a szilikon részecskék a bőr felszínén maradnak, és ezért érzed űberpuhának a kezed. viszont egyrészt hamar elmúlik a csudajó érzés, másrészt lezárja a pórusaidat, így bőr nem tud lélegezni.
  
  a glicerin pedig alapjában vízelvonás elvén működik, azaz úgy hidratál, mikor bekened a kezed, hogy a környezetből von el vizet. namost, ha túl vastagon, vagy túl sokszor kened, nem csak a környezetből, hanem a bőrödből is fog vizet elvonni, így éppen az ellenkező hatást érve el, mint amit szerettél volna.
  
  viszont, ha ezek az összetevők a felsorolási lista vége felé vannak, az azt jelenti, hogy nem az a fő alkotó, azaz csak egy plussz, hogy akkor rögtön is pihi-puhi kezed lesz. 

a köröm szerintem megérdemel egy külön posztot, szóval azt most kihagyom. 

égető kérdés

a legtöbb háztartásban a nők a főzés felelősek még mindig, (bár én állítom, hogy a pasik jobban főznek, mert jobb az íz érzékük) persze ez általánosítgatás úgyhogy most egy ejnye-bejnye magamnak, de információ, hely és idő híján azért mégsem sorolhatok fel egyenként minden egyes embert, plusz kit -kihez viszonyítanék..?:)

mi például a ÉdesEgyel együtt főzünk, mert nekünk ez élvezet és hobbi, és általában sokkal jobban sikerül, ha együtt csináljuk, mert élvezzük. DE.

Ő az a típus, aki sosem vigyáz magára, mert hogy "eddig se lett semmi bajom". na én meg az a típus vagyok aki ettől falra mászik, mert az nem jelent automatikus védettséget azért, hogy múltkor pont nem vágtad el semmid vagy égetted meg magad.. és a háztartási balesetek ugyan tudnak viccesek lenni (pl mikor a haj hab flakonjával törtem el a kis lábujjamat), viszont az égés nem vicc. ezért vigyázni kell, nagyon is.

íme néhány tipp, hogy hogyan ne legyen égető kérdés az elsősegély a konyhában.


olajjal sütés messze a legveszélyesebb dolog amit a konyhában művelhetünk, így kezdem azzal.

• fröccsenés gátló: ugyan nem lehet a kajában piszkálni ami nagy hátrány, viszont nem fröcsög a forró olaj a bőrünkre, és még a tűzhelyet sem kell hét évszázadon át sikálni utána, ha használjuk.
• eszköz használat: ha forró olajba szeretnénk dolgokat pakolni (gondolok itt húsra, halra, zöldségre, krumplira és egyéb jóságokra), akkor azt lehetőleg NE puszta kézzel, hanem lassan, közelről engedjük bele, valamilyen lapáttal. minél távolabbról, annál jobb.
• ha mégis meggyullad az olaj, semmiképpen ne próbáljuk vízzel oltani, mert nagyon durván visszacsap és a kifröccsenő égő olaj meggyújt mindent és megéget mindenkit a közelben. szóval ne. ha ég az olaj, homokkal vagy mosóporral (nyilván mindenkinek tele a konyhája homokkal és mosóporral ..:D) vagy óvatos, hirtelen, határozott mozdulatos fedővel történő letakarással olthatjuk el. a tűzről pedig vegyük le, tegyük át a tűzhely egy másik (nem égő) részére.
• ha az olaj füstöl, nem elég a tüzet lezárni alatta, arrébb is kell húzni, hogy ne tudjon tovább melegedni.

párolás, főzés, egyéb vizes dolgok

• mosogatás: önmagában, forró, folyóvízben ne mosogassunk, mert ha túl forró égési sérülést okozhat.
• gőz: a fedőt mindig oldal irányba emeljük fel, ha magunk felé (mint egy pajzsot) emeljük fel, a gőz a másik oldalt szökik, és nem éget meg. a fém ékszerek nagyon hamar átforrósodnak, így ezeket se hagyjuk a gőz fölött.
• szűrés: tészta szűrésekor a vizet a többség a mosogatóba önti (aki nem az vajon hová?:) ) használjon kesztyűt, vagy rongyot, és eresszen hideg vizet a csapból a forró tészta lé mellé, így a műanyag dolgok a mosogatóban nem olvadnak meg, és a felcsapó gőz sem lesz olyan forró.
• elővigyázatosság: lehetőleg valamelyik belső tárcsán főzőcskézz, így ha kiborul a bili  a forró lé, nem egyenesen rád borul, vagy legalábbis nem az egész. ez egyébként az olajban sütésre is vonatkozik.

általánosak, amiket az előző kettő kategóriába nem tudtam belepréselni..

• bár ezt említettem, de a kesztyű használat nagyon nagyon nagyon sok sérülést kiiktathat. nekem ez a gyönyörű kék IKEA-s szilikon főző kesztyűm van, nagyon király, de csúszik, úgyhogy még nem tökéletes.

• sütőt ha épp nem nyúlkálsz benne, ne hagyd nyitva, mert a neki menés további kellemetlenségeket okozhat. és ez is kiemelten veszélyes kisgyermekek és kisállatok ügyében.
• kóstolni eleve is úgy illik, hogy külön kanállal vesszük ki az edényből (ne a közösbe nyálazzunk bele) viszont még jobb, ha külön kistányéron türelmesen, hagyjuk kicsit kihűlni, így az ízét is érezhetjük, nem csak azt, hogy 'hjahjj deh fohhhooóóó'
• az eszköz használat fontos, de a hogyanra is oda kell figyelni. ne hagyjuk a varázspálcát keverőt benne a kajában, mert felforrósodik, nagyon. ja és legyen hőálló, lehetőleg fa nyelű (vagy legalábbis nem fém).
• ha a palacsinta a gázon landol, rögtön zárjuk le a tüzet, ha még nem gyulladt meg villával dobjuk át tányérba vagy egyből a mosogatóba, kukába.
• bármit főzöl, ha kavargatod, mindenképpen fogd az edényt. szerintem elég alap dolog, mégis annyira kevesen figyelnek oda rá..
• hogyha mégis magadra borítod, vagy odafröccsen ahová nem kéne, vedd komolyan.
  
  
  Égéssel kapcsolatos elsősegély nyújtásról, rövid, átfogó, közérthető és felettébb hasznos infókat itt találtam.