születésnap ELSŐ verzió

őszintén szólva életemben másodszor rendezek igazi szülinapi bulit, bababulit pedig először (a babaváró is elmaradt, mert aznap szültem inkább..) szóval most tök amatőrként nagy szervezésben vagyunk. 
először is, kell ajándék. ez már félig kipipálva, már csak a home-made része van hátra, ami viszont még jó sok meló lesz. a jó az benne, hogy az egy éveseknek akkor is tetszik, ha nem sikerül jól, szóval nincs nagy kockázat. 

a bababuli már nehezebb téma, mivel ugye bababuli legyen bababarát, így ÉdesEgyel azt ötleteltük ki, hogy ezúttal Őkicsinysége is mindenhez hozzápiszkálhasson (az asztalon is) így papírtárnyérokban babakompatibilis kaja, üdítő és alkoholos egyebek helyett pedig gyümölcslé, illetve tea lesz. cukros és cukortalan, ki hogy szereti adni a babájának. csipsz helyett babapiskóta, keksz esetleg ropi. egyéb rágcsa helyett felszeletelt gyümölcs, és babakompatibilis süti (pl pogácsa), és természetesen bababarát torta. lehetőleg jól maszatolható és kenhető, hiszen az ám csak az igazi élvezet, ha az ember épp baba.

ez ugyan nem a mienk, meg oda is van égve szerintem. 

és lesznek lufik. nem a parti hangulat miatt (illetve nem csak), hanem mert a lufikat egyrészt mindenki szereti, másrészt a mi Nagy mindjárt egyévesünkről is kiderült az esküvőzés alkalmával, hogy a lufi, na az aztán jó dolog szerinte is.

ebből nálunk egy kicsit szolidabb mennyiség várható azért.. 

még egy kiemelten bababarát dolog. hiába szereti egyesével a meghívottakat, valószínűleg nem örülne különösebben, ha mind egyszerre "támadnák le", így csoportokra osztottuk azokat, akik szeretnék megünnepelni velünk Kicsibabánk első szülinapját, és sokk hatás elkerülése végett két napra osztva hívtuk meg őket.
a szülinapos nap pedig csak a mienk lesz. Pocaké, Apáé, Anyáé. pont ahogy tavaly volt.

a csomagolás pedig abszolút elmaradhatatlan része az egyévesek ajándékának. sőt, mondhatni a legeslegfontosabb része. mert az egyéves már ki és be pakol, tép gyűr és kiszed, ráadásul még élvezi is, szóval minél zörgősebb és színesebb csomagolópapír kell, az ajándéktasak egy fokkal gyöngébb ugyan, de még mindig élvezetes főleg ha valami csillogós is van rajta, és kellemesen rágható a sarka.
ami viszont tuti nyerő, ha az ajándékhoz kartondoboz is van. órákig lehet azzal játszani, plusz gondolom babamércével nézve igen ínyenc fogás, mert kivétel nélkül mindig meg is kell kóstolni.

nyamm nyamm.. :))

szóval így néz ki nálunk egy babaünnep. és hogy a mi Picinyünk hogy készül? kérem, keményen.
először is, profin fúj már gyertyát (na jó, élesben még nem próbáltuk), és akkor pocakot növesztet(arányaiban) mint egy évvel ezelőtt nekem volt Ő.

:)))

a taktikus teregetés

hol volt, hol nem volt, volt egy nagy mosás.. 

mosás után pedig teregetés.

aminek, mint minden egyébnek, megvan a maga fortélya, bár azért teregetni igazán bárhogyan lehet, de ha rendkívül praktikusak akarunk lenni, akkor itt is beütünk egy-két cselt a rutinba. 

benti teregetés: 

• alacsony pára tartalmú, huzatos helyre érdemes teregetni, nappaliba, vagy ilyesmi. legtöbben ennek ellenére, pontosan a kád fölé, felhúzhatós fregolira teregetnek, egyszerűen azért, mert ott van. de ha már így esett, mindenképpen érdemes a ruhák száradásig minél többet nyitva tartani a helység ajtaját, hogy szellőzzön. 

ez milyen vidámmá teszi a teregetést:) mondjuk az első 40 másodpercre.. 

kinti teregetés: 

• érdemes szélvédett helyre állítani a fregolit, vagy kötni ki a kötelet, amin szárítunk, mert így nem csak nem lopkodja el a szellő a ruháinkat, és ingerli a szomszéd kutyáját a kedvenc pettyes bugyinkkal, hanem a homokot, állatszőrt, meg egyebeket is kevesebb eséllyel fújja rá a szél.
  
• a fehér dolgoknak kifejezetten jót tesz, ha napon száradnak, természetes fehérítőként hat rájuk a napfény, azonban a színeseket inkább fél árnyékban, nagy napon, de kifordítva érdemes kiakasztani/kicsipeszelni, mert az erős napsugárzás kiszívja a színüket, kopottá teszi őket.
  
• amit kevesen tudnak, hogy télen, fagyban (persze csapadék mentes időben) is érdemes kintre teregetni, mert elsősorban nem a melegtől, hanem a párolgástól száradnak meg a ruhák. persze vigyázni kell, hogy ne megfagyjon, mert akkor törik, de hamarabb megszárad, ha száradhat egy kört kint, majd egyet bent (ahol a maradék lecsapódás is kiszárad belőle).

ezt a gyönyörű képet pedig az electroluxtól szedtem.

a vasalás érdekében az ingeket, illetve kényesebb ruhákat érdemes csak félig hagyni megszáradni, ráadásul vállfán, mert akkor nem száradnak bele gyűrődések és kábé milliószor egyszerűbb lesz tükörsimára vasalni.

csipkénél általában párnára kitűzve teregetünk, hogy ne deformálódjon, persze ha keményítünk, akkor azt annak szabályai szerint.

a plüss cukiságok fülüknél fogva, száradozzanak a fürdés után, de ha nem akarjuk a Balatont a kiskertünkbe- neadjisten a nappalinkba, akkor előtte érdemes becsavarni egy-két-sok törülközőbe, és jó alaposan kihengergetni, kinyomkodni, megmasszírozni. így nem deformálódik el, viszont csomó vizet kinyerünk belőle. amikor már úgy érzed, hogy száraz, akkor még hagyd kint 1-2 napot, mert akkora lesz tényleg száraz. (a belsőrész általában sokkal hosszabban szárad, mint a külső.)

gyapjú illetve egyéb nyúlékony dolgokat, két helyen (minimum) alátámasztjuk, tehát például 4 széket veszünk segítségül, kettőt-kettőt párhuzamosan összekötözünk, és erre a két párhuzamos kötélre, arányosan terítjük ki a textilt.

nem tudom, írt e már életében valaki ilyen hosszasan a teregetés  ezen borzalmasan izgalmas és lényeges pontjairól. azt hiszem nem. (: 

plüss takarítás

kisbabásnak épp úgy, mint szenvedélyes puhaság mániásnak, fontos, hogy a plüssök is tiszták legyenek.

na nem arról beszélek, hogy tegnap előtt 15 percig mosogattam az IKEAs (továbbra sem szponzorál) víziló fenekét, mert rászáradt a baba piskóta.. hanem arról, hogy általánosan hogy kell megőrizni a tisztaságukat, hogy néhány év múlva belenyomva az arcod ne telítődjön évszázados porral a tüdőd. 

például...

először is a tárolásról: 

• hiperszupi vákuumos tároló zsákok a legeslegjobbak, -nem kell félni, hogy összenyomorodva elvesztik a plüssök a formájukat, mert szerencsére nem - viszont ez nyilván azért egy drágább verzió.
• a fennemlítetthez hasonlóan, nagyon praktikus a sima nejlon tasak, mondjuk zippzárral, ilyenben takarót, ágyneműt, illetve plédet szoktak árulni. úgyhogy ne dobjuk ki, használjuk fel, és akkor még egy kicsit öko-k is voltunk.
  ez egyébként a hely hiányt is megoldja.
• aztán akinek nincs hirtelen egy plédes tasakja, és valami furcsa okból mert mondjuk hülyeség lenne nem akar venni hirtelen a plüss tárolástól vezérelve 1-2 plédet, annak a következő is beválhat:
  NEM öko, NEM lebomlós nejlon-zacskókba, vagy ún. frissen tartó fóliába (ééé'ted, folpakk!) tekerd be a kis szőrösöket, és utána tedd dobozba, vagy nagy nejlon hullás/kukás zsákba, esetleg karton dobozba.
• egyszerűen tökéletes a por és mindenféle bogárka ellen, viszont aki nem hiszi el, még dugdoshat közé néhány levendulát és/vagy citromfüvet, attól függően, hogy aktuálisan melyik rovartól félti a kis állatkertjét. 

a polcos illetve ágyasainkat (na nem úgy!) 

• nem árt negyed évente kiporszívózni, (ne a gyerek előtt, de tényleg ne!! ) és
• fél évente kimosni. mondjuk olyat is tudok, aki havonta tart plüss mosást, de belegondolva, hogy meddig száradnak az ilyen kis szőrmókok, szerintem a szárító kötélről egyből a mosógépbe pakolja vissza...
• ami a száradást illeti, szabad levegőn a legtutibb, így a szárítógép sem fújj bele a bacijait. ja meg nekünk nincs szárítógépünk, de ez egy másik kérdés. 

az igazán szorgosak az igazit is kimossák - kiteregetik? :D

és Fontos!  a mosási utasításokat mindenképp tartsuk be, mert ha tönkremegy, nem feltétlenül pótolható (főleg ha a Gyerekméret egyik kedvenc barátja). lehetőleg kímélőn, és gyenge vagy kevés mosóporral. utóbbi azért fontos, mert azért a szivacsos, töltőanyagos belsőrészben maradhat némi mosószer. vagy, mossunk kézzel, de készüljünk fel rá, hogy nagyobb mennyiségnél az kemény meló, és ha az Aprónép meglátja, ahogy kifacsarjuk Brumit, esetleg Buksit, akkor biztos, hogy aznap borzasztóan kegyetlennek fog tartani minket.

rendezés - újságok

a hobbi az hobbi, hát én minden kézműveskedős, barkácsolós, kreatívkodást szeretek, kaptam is év elején egy varrócsodát ÉdesEgytől, plussz van már nekem vagy 3 évadnyi összegyűjtögetett Praktikám.  és két rendkívül kupis kreatívos dobozom is, de azt inkább most hagyjuk.

szóval a fent említett újságok olyan szép számban gyűltek már össze, hogy kellett nekik valamiféle tárolási rendszer.

mivel igen sok van, így nem praktikus(!:) ) minden praktikát elöl tartani, úgyhogy folyamatos mozgásban vannak. két újságtartóm van, és ez egyenlőre elégnek bizonyul, az egyik, egy natúr ikeás fa rácsos - ez van eltéve- a másik egy valamikori kenyértartóból átvariált, lefestett és kidekorált gyönyörűség.

íme. ugye, hogy gyönyörű?

utóbbi van elöl, és rögtön az ajtónk mellett, így igencsak ékesíti a szobát.

és hogy mi alapján rendezem egyikbe, vagy másikba az újságokat.. 

a legfontosabb talán, hogy nem évek szerint, hanem hónapok szerint vannak elválasztva és sorba rakva, így ha őszre akarok valami tuti ötletet, nem kell az összes évadból kikeresnem azt a három őszi számot, ami érdekes lehet, mert egy helyen van.

ha pedig hónap szerint akarok keresni, az is egyszerű, mert, mint a képen is látszik, 'egy hónap jobbra- egy hónap balra, egy hónap jobbra, .. stb' elv alapján állítottam őket sorba.
ezt nem tudom mennyire írtam érthetően, de na.. így sikerült.

hogy melyik kerül az első tárolóba és melyik a másikba, azt pedig az aktuális évszak dönti el. mindig az éppen folyamatban lévő, és következő évszak magazinjai vannak kéznél, így mindig tudom mit hol keressek, és ha csak hirtelen aktuális ötletre szomjazom, akkor sem kell felforgatnom a rendet.

szerintem egyébként ez is szép a maga egyszerű valójában..(:

szóval így állunk újság terén, ha "kinövöm" a tárolókat, akkor új verzió lesz. már forog az agyam.. :)

székvarázs.

Talán két hónapja volt, hogy láttam egy nagyon öreg, rendkívül mostoha állapotban lévő faragott szívecskés széket csövezni nem messze a lakhelyünktől, és mondtam ÉdesEgynek, hogy hozzuk el és kipofozom, és az lesz az én varrós székem az íróasztalomnál. na ez a bejegyzés nem arról a székről fog szólni.

merthogy az a szék, mire elhoztuk volna, eltűnt. viszont nemrégiben a saját műhelyünkben leltünk, egy még előző lakótól itt maradt székre, ami tökéletesen megfelelt felújítós terveinknek. így hát neki is fogtunk.

első lépésnek kipattintottuk az ülését, mivel a kárpitozása még jó állapotban van, így azt nem cseréltük le, hanem alapos kiporolás és lemosás után napon megszárogattuk.

eredeti állapotában, kopaszon

mivel csiszoló papírral körülbelül egy életen át tartott volna, így egy elektromos csiszolóval futottunk a széken végig. ez az egy életen át időtartamot, kábé 10 percre csökkentette. miután a csiszolás megvolt, még alaposan le kellett törölgetni róla a smirglizés porát, hogy a festés tökéletes legyen.

na ez nem a miénk, de pont olyan, csak a miénk fiú. -kék-

miután a szobánkban a fehér szín a domináns - amit már itt említettem - nem volt kérdés, hogy fehérre festjük, kicsit amolyan most újból nagy divatnak örvendő vintage stílusban. amiért egyébként már korábban is rajongtam, ezért is lett 6 évvel ezelőtt a fehér a fő szín nálam.

a festés is hamar kész lett, kicsi hígítóval elkevert fehér zománc festéket használtunk, ami az ablakok festése miatt éppen kéznél is volt. kb. 1 nap kellett neki ebben a nagy melegben, hogy tökéletesre száradjon.

ezután visszapattintottuk az ülőkéjét, és kész is. ez nem egy nagy extra ugyan, de felhívja a figyelmet arra, hogy nem kell kidobni valamit csupán azért, mert már nem a régi fényében csillog, vagy kiment a divatból.

a végeredmény. éppen hátteret alkot ÉdesEgy gasztroblogos képéhez:)

és hogy mennyiből:

• a szék: "ócsóvót", mivel csak úgy találtuk itthon.. de vaterán már egy forinttól is lehet jókat szerezni. egy-egy lomtalanítás alkalmával pedig akár egész garnitúrát is. 
• zománc festék: kábé 650-től a csillagos magas égig, függően mennyiségtől, márkától, mattságtól és fényességtől meg a többi. a miénk maradék Supralux volt, és két deci elég. kevés hígítóval kevertük
• ecset: kábé 200-tól már kapható, ha nincs otthon.
• ÉdesEgy sült almája: megfizethetetlen. minden másra ott a maszterkárd.

rendszerezés - utazáshoz

egggéészen elhúzódott most a bejegyzés írás, számos kifogást találhatnék még a Babámon kívül is, például a csodálatos Prágai utazást, vagy a kevésbé csodálatos torok- és középfül gyulladást, ami most kezd átváltani náthába. de az igazság az, hogy este, mikor Babagyermek már alszik, és a blog íráshoz minden körülmény adott, semmi kedvem nem maradt már rám. Amúgy sem szeretek villany fénynél, inkább a tetőablakon át beáradó napfénynél írogálni. úgyhogy inkább a szokásos honlapokat, blogokat olvasgattam, hogy kik is ők, arról majd máskor.

szóval most Prágai gyors utazgatásunk ihlette bejegyzés lesz, méghozzá az úti pakolásról.

az alap, ami nagyban megkönnyíti a csomagolást: 

LISTA. de tényleg, kb. az első erdei iskolás kirándulásom óta minden alkalommal listát írok, hogy mit vigyek, így ez alatt a 15 év alatt egészen profi szintre fejlesztettem utazás- mániám ezen részét.
egyébként azért is állati hasznos, mert ha csinálsz pipálgatós listát, akkor kevesebb esély van rá, hogy valamit otthon, vagy visszafelé a szálláson hagyj.

szóval a listáról:

• ha több fővel mész, és egybe- együtt pakoltok, akkor úgy érdemes kezdeni, hogy külön oszlopot gyártasz minden személynek, illetve egyet a közösnek, egyet a kajának (ha visztek). háziállat is személynek számít. 

na ez már nagyban megkönnyíti az összevisszaság elkerülését, de még jóval kevesebb bosszúság és idő, ha módszeresen pakolunk:

• első személyt végiggondoljuk, belülről kifelé a szükséges öltözékeket, darabszámmal együtt, azaz fehérnemű (érdemes 1-1 darabbal többet tenni vész esetére (cipő beázás ilyesmi), illetve repülős út esetén a kézi poggyászba, hogy ennyivel is könnyebb legyen ha elkeveredik a csomag..), azután póló, rövid gatya-szoknya, rossz idő esetére meleg ruha stb., tételesen felsorolva.
  
   akkor jöhetnek a speckós ruhák, pl. fürdőruha, vagy ha valami alkalom lesz akkor a harisnyától a szükséges csipke bugyiig minden egyenként felsorolva, nehogy valami kimaradjon bepakolásnál. azután a lábbelik, szükség szerint.
• ha ez meg van, a következő (akárhány) személynél ugyan úgy, baba méretűeknél és gyerkőc korúaknál egy plusz teljes öltözékkel érdemes számolni, és 40 fok esetén is kell vinni meleg ruhát, mert bármit történhet. egyébként legalább egy pulcsi, mindenkinek ajánlott, minden esetben. 

• szóval ha ez meg van, jöhetnek a közös, és/vagy nem ruházati dolgok. itt is módszeresen, először reggeltől kezdve másnap reggelig végiggondolva, hogy mit használsz.
  
  pl. reggel beveszem a gyógyszerem, fogat mosok, fésülködöm, sminkelek és így tovább, és akkor már sorban megy is a listára, gyógyszer, fésű+haj gumik, fogkefe, fogkrém, satöbbi. estig. ez is mehet mindenkinél, ha eltér. 

• ha a napi rutin kipipálva, jöhetnek az egyéb közös dolgok, itt érdemes végiggondolni, mit fogunk csinálni a nyaraláson/utazáson és ahhoz mi kellhet. strandolni (pléd meg a többi), fényképezni, olvasni, mobilozni/netezni.. stb. az fontos, hogy ezeknek a tartozékait (töltő pl, matrac pumpa) szintén írjuk fel. 

ha ez megvan, jöhet minden mást, amit nem soroltunk a kategóriákba, bár elvileg le kellett volna fedjen mindent. de mondjuk az elektromos szúnyog irtó nekem sem jutott elsőre eszembe.

• és ami kimaradt:
  
  az elsősegély csomag. pedig fontos, főleg babásoknál, gyermekeseknél. legyen benne a helyi mentő(körzet), és az orvosi ügyelet száma, és a közeli patikák címe, nyitvatartása, géz, ragasztó, olló, sebtapasz, hasmenés elleni gyógyszer (babáknak külön), B6 hányás ellen, és lázmérő. esetleg kullancs csipesz meg egyéb extrák, de ezt "ízlés szerint". 

szóval ha ez a listázás meg van, jöhet a pakolás, egy naagy üres ágyra, a lista szerinti kupacokba rendezve. ami már az ágyon van, az kaphat egy pipát.
egyetlen helyre gyűjtögessünk, hogy tuti minden be is kerüljön a táskába, és semmit ne pipáljunk előre, hogy "azért mindjárt kimegyek" vagy "az majd holnap úgyis eszembe jut" mert akkor jó eséllyel úgyis közbejön valami, és úgysem mész ki érte.

ha már minden ott van, akkor látod mennyi cuccod lesz, így már tudod, hogy mekkora méretű táskát kell választanod hozzá. egyébként érdemes mindig egy picit nagyobbat választani, mint amit épphogy jónak találsz.

azután jöhet a bepakolás, egyik oldalra az egyikünk ruhái, másikra a másikok. közé a törékenyek, (erről inkább szólj az útitársa(i)dnak is, mert ha ő pakol ki, csattanás lehet a vége. ha a törékeny folyékony is akkor zacskóba. és minden más is zacskóba ami folyhat, ragadhat vagy szóródhat. még akkor is, ha neszeszerbe teszed, előbb zacskózd, egy csomó takarítástól megkímélheted magad.
zacskó ügyben még egy jó tanács, tegyél oda szennyes fehérnemű illetve szennyes ruha zacskót.

azután ha ezek benn vannak, mehetnek a mindenféle egyebek, külön táskába, vagy egybe ha fér, azután a kézi poggyász/hátizsákba a kaja, víz, babagyereknek játék, kulccsomó, pénztárca, iratok, úti okmány !!! , telefon, könyv, papír, toll, és a rep/buszjegy.

na és akkor a bepakolással már kész is.

ha nyaralás, akkor pár nappal előtte érdemes a családdal együtt csinálni a listát, bevonva a gyerkőcöket is, így ők is megtanulnak módszeresen pakolni, plusz jó móka lesz, kicsit előre hozva vele a nyaralás csudajó perceit.
:)))

mindenkinek jóóó utat!

A kezdet amit nem akartam leírni.

Először úgy voltam, vele, hogy most akkor csapjunk bele a lecsóba, és kezdem valami értelmes bejegyzéssel, aztán rájöttem, hogy igazából a "valahol el kell kezdeni" közhely, tök igaz, nem lehet egyből folytatni.
Mert hát mit?
Szóval tehát. Az egész blog-dolog (na persze, mondjuk nem az első blogom) egy ön nevelési ötlettel kezdődik, ugyanis mit tegyen az Anyámlánya, ha összekerül egy történetesen igen rendes fickóval, aki még könyörgésre sem hajlandó széthagyni a zokniját a lakásban, és mindig tisztességesen elpakol és feltakarít maga után.
Másannyánaklánya  öröm táncot lejtene jó eséllyel a tiszta padlón majd, ha elfáradna gyönyörködne még kettőt a rendben. Viszont. Én nem vagyok rendes lány, mindig mindent széthagyok, és nem tudom elviselni a rendet, vagy ha valamit meg kell csinálnom. Szóval, tipikus kötelező olvasmányos eset, ha muszáj, akkor csakazértsem.
De(amivel nem kezdünk mondatot), lévén társas kapcsolat, kompromisszum, társas kapcsolat, miegymás, ezentúl én is rendes lány leszek esetleg közepesen rendes, vagy legalább csak közepesen leszek rendetlen.
És ha már így alakult, megosztom itt a világgal, mint ahogyan várhatóan sok egyéb mást is, amolyan "nem mondhatom el senkinek elmondom hát mindenkinek" alapon.

Röviden ennyit a miértről.