karácsonyi konyhai tippek

Karácsonyi sütögetésből okulva az újévre már felkészültebben eshetünk neki a konyhának. ehhez néhány hasznos tipp a saját tapasztalataimból okulva:

konyhai időzítő.
komolyan ebben az időszakban egyszerűen megmentő tud lenni a teatojásnak nevezett emberrefrászthozó készülék, mert egy tepsi (nálunk mindig az utolsó adag) nagymennyiségű sütésnél mindig odapirul.. odabarnul.. szénnéég.. meg ilyenek.

bevált receptek. 
a karácsony nem kifejezetten a kísérletezés időszaka, vagy legalább legyen egy b terv. én csináltam egy jóadag mézeskalácsot, eddig ismeretlen receptből, még szerencse, hogy nem az utolsó pillanatban. őszintén szólva borzalmas lett. (mondjuk hozzá kell tennem, hogy azért az is szerepet játszhatott, hogy véletlenül porcukor helyett por-szőlőcukrot tettem bele.) úgyhogy inkább visszanyúltam Édesanyám klasszik (és jólbevált) mézi receptjéhez, és tádámm, azt leszámítva, hogy egy tepsivel természetesen odaégettem, tök fincsi lett.

mosogatás.
itt most három konkrét eset jutott eszembe.

1. az edényt (vájling?:D) amiben a tésztát gyúrjuk, rögtön engedjük fel vízzel és mosogatószerrel, (vagy szódabikarbónával) és úgy hagyjuk ne csak magában mosogatásig, mert igencsak beletud keményedni..
2. karamellizált cukor szintén fogós ragadós kérdés tud lenni. legjobb ha teflonban csináljuk, úgy csak ki kell törölni. ha ez mégsem jön össze, akkor viszont fel kell engedni vízzel, és felforralni. aztán kiönteni, és ha kicsit hűlt simán el lehet mosogatni.
3. tej. a tejes dolgokat ne forró vízzel mossuk először, hanem langyossal, vagy hideggel, különben csak fixáljuk az edény falára. de ha jól átöblítettük, utána a bacik miatt sükséges a forróvizes átmosás is.

sütőpapír. 
oké, nem gazdaságos, nem öko, stb, de marhára időhatékony. sokkal időhatékonyabb, mint vajazni / zsírozni , lisztezni, és minden kör után elmosni (hogy ne kormosodjon meg a liszt).

lista
a lista mindig kihúz a szarból de komolyan.
szóval sütés előtt bevásárolni, bevásárlás előtt listát írni, lista előtt a receptet és a készletet átnézni..
"ja de nincs margarin.. jajj nem lesz elég a tojás.. ó nincs is itthon mazsola, pedig tegnap még volt.." ez főleg az utolsó pillanatra hagyósoknak fontos..


most ennyi jutott eszembe, ha még valami jön, akkor kiáltok. de ne álljatok ki, mert dúlnak kinn a minuszok. :)) holnap pedig irány újból Magyarország:) és mindenkinek Boldog Új Esztendőt!!

a meglepetés öröme

így karácsony alkalmával a legtöbben ajándékozunk, illetve ajándékot kapunk, ami nekem mai napig azért fontos, amiért az első tudatos ajádék-kapásnál is volt, méghozzá a meglepetés ténye maga.
úgyhogy én nem vagyok az, aki kiválasztja, mitöbb megveszi magának az ajándékot.
nem-nem. engem meg kell lepni. viszont azért mégsem olyan bonyolult, mert gyakorlatilag bárminek örülök, ami meglepi. egy zokninak is. ha a méretem. vagy legalább az én színem. hogy a bögrékről már ne is beszéljünk.
két olyan eset volt, hogy előre tudtam (mindkétszer véletlenül), hogy mit kapok, és borzasztó bűntudatom volt, rosszuléreztem magam miatta, és sokat sírtam. nem tudom miért. az egyik egy háromemeletes tolltartó volt (amilyen előtte SENKINEK nem volt még az osztályban. :)) ) a másik pedig egy hifitorony, amit a testvéremmel közösen kaptunk.

szóval én abszolút meglepi párti vagyok.
de.
milyen a jó ajándék ?

1. amire az illető vágyik.
az én személyes mániám, hogy egész évben nyomozok és írogatok, majd a jegyzeteket igyekszem nem elhagyni, és ha ez sikerült frissíteni. így általában karácsonyra még a szülinapokat belevéve is van egy csomó ötletem talomban.

2. neki való.
amire ugyan nem vágyik, de valamiért őt jutattja eszedbe, vagy a kedvenc színében van, esetleg gyűjti (mondjuk esetemben a hógömböket illetve homokórákat) valami ilyesmi. mert lehet, hogy nincs éppen szüksége egy százezredik bögrére, de ha az olyan türkizkék amit imád, és bakkecske van rajta, ami a kedvenc állata, akkor bizony ígyis-úgyis az lesz a kedvenc bögréje. plussz nincs szebb ajándék annál, mint amihez oda lehet tenni szívből, hogy "te jutottál róla eszembe"

3. amire nem vágyik, de kell
vannak emberek akik túlontúl önzetlenek ahhoz, hogy ami elhasználódott abból maguknak ujjat vegyenek. ez a kategória főként a szülők. na ilyenkor szépen lehet pótolni. de azért legyen személyes. szóval ha anya táskájának már 1 cérna tartja a fülét, akkor kapjon egy új táskát. nem kell márkás, vagy drága, mert biztosan örül majd bármi olyannak, ami megy a kabátjához, praktikus azokhoz a dolgokhoz amiket ő beleszokott pakolni.
anyum egyik legjobb hasznos ajándéka szerintem a kormányvédő volt, mert abból mindig érezte a törődést, hogy már nem fagy le a keze amikor  vezet (igaz, ennek 10 éve már).

4. "mindene megvan" típusú embereknek
szuper ajándék az üres mozijegy. ő dönti el mikor, ő dönti el, mit, de meglepted egy mozizással, akár másodmagával, (mondjuk veled) akár, ha olyan típus egyedül. ha olyan filmet nézhet meg, amit ő választ ki, valószínűleg jó élmény lesz.

5. kézzel készített.
mindig ennek örülök a legjobban. hogy törődött velem, aki csinálta. gondolt rám, időt fordított rám, egy kicsit csak "velem" foglalkozott. ez a legszebb. és nem is kell, hogy olyan fantasztikus jól sikerüljön, sőt, attól lesz egyedi, hogy látszik rajta az emberi tökéletlenség tökéletessége.

akinek ebből nem sikerült ötletelnie, annak már megint bátran ajánlom Dorkát. 

rendhagyó Szenteste

vár ránk minden bizonnyal idén.
kicsi családommal útra kelünk, és elmegyünk a nagy Erdélyországba, Édesegy szüleihez, nagyszüleihez, és egyéb rokonaihoz. sőt, a két ünnep közötti időt is ott töltjük.

soha nem karácsonyoztam még a szüleim nélkül, illetve főként nem karácsonyoztam még az "új" családomnál, vendégségben. szóval viszek sütit. az a biztos.
:D na jó, nem, ez csak vicc volt, az erdélyi konyha plussz három kilót jelent minden alkalommal.szóval elég jól főznek.

de sok minden lesz más, hiszen annyi minden különbözik, már a nyelvben is. ami a gyereknevelésben is ki fog ütközni, hiszen oda az angyalka viszi az ajándékot (és a fenyőt meg a többit), mihozzánk pedig a Jézuska (alias Kisjézus) hozza. mondjuk ezt még egyezményesen meg lehet beszélni, hogy mivel Jézuska épp nálunk volt, így Erdélyi Mamiékhoz az angyalok mentek..

szóval készülődöm, és ezért marad el a sok bejegyzés. illetve ezért is.
és nem csak testben, lélekben is készülődöm. a Piciny másodi karácsonya lesz, de az első még másfél hónaposan annyira nem telt neki mozgalmasan. 'tej van oszt jól van" üzemmóban volt ugyanis.
most viszont, hogy már megy, illetve beszél, vagy inkább még csak mondogat, és mindent megtapogat, illetve mindent amiről elképzeli, hogy lengeni tud, azt fújja, merőben izgalmas lesz majd.
annyi új élmény, új csoda vár rá, és ránk Édesegyel, hogy már előre izgulok.

előtte azért itthon is karácsonyozunk, mert én még Pocakkorában elhatároztam, hogy olyan családunk lesz ami mindennél erősebb kis kör a világban. és azóta dolgozom ezen, és azthiszem örökké fogok.
szóval nekünk igenis lesz kis külön fánk (annak ellenére, hogy Édesanyáméknak is lesz, és ráadásul itthon sem leszünk csak előtte meg nagyonsokkal utána) és igenis hárman is fogunk karácsonyozni. és sütök sütit. és nem engedem, hogy bármi, de tényleg bármiféle rossz érzés vagy ilyesmi belecsúnyítson a mi gyönyörű karácsonyunkba.
legalábbis ezek a terveim, aztán majd meglátjuk.

ez egy nagyon összeszedetlen bejegyzés lett, és azt hiszem nem is szól sok mindenről, de már kellett ide egy ilyen, és amúgyis egész nap talpon voltam, a mézeskalács sütést épp 10 perce fejeztem be..szóval álljon itt ez a karácsony előtti káoszra teljesen jellemző kesze-kusza, de szeretettel és várakozással teljes pár sor.

ja, és én már tudom, mit kívánjak Karácsonykor! (szeretet, egészség, összetartás és béke mellett ugye..:)
mindenkinek további jó készülődést, idővel jelentkezem.

visszaszámlálás

csúnyán elhanyagoltam mostanában a bejegyzés írást, de sajnos olyan sok minden összejött, hogy csak na. mentségemre szóljon, hogy az ajándékok egy része már elkészült. 

viszont nem akarok úgy járni az adventi koszorúval, mint a tökfaragással jártam, hogy készült bejegyzés de a kép olyan sokára lett meg hozzá, hogy már gáz lett volna kitenni..:D

szóval jöjjön a home-made ajtódíszünk, még félkész állapotában, és az adventi koszorúnk. 

mindkettő elég natúr, és gyors verzió. 

az ajtódísz egy félpár férfi bokazokniból és két félpár kesztyűből készült, szerintem ilyen alapanyag mindenkinek van otthon. 

kopp-kopp rén

itt még nem a végleges ajtón - lógós formában látható, de remélhetőleg előbb utóbb az is lesz:)

aztán a kedves kis koszorúnk, némi csipkeszalaggal, régi ékszeres dobozkával, tobozzal, és egy hirtelen összedobozz organza virággal, amelynek ugyan nem látszik de a közepén gyöngy pihen. 

képen sajnos nem olyan mutatós mint élőben, ugyanis szinte minden csillámos rajta, szóval igazán elegánsan fest. 

eközben horgolódnak a karácsonyfadíszeink, mivel anyagi okoknál fogva idén csipkés fánk lesz:) ennek is megvan a maga romantikája. 

a képen látható még nem a végleges formátum, inkább afféle prototipus, a többit horgolófonalból csinálom, az azért némiképp elegánsabb.

igazán karácsonyi

hangulatban vagyok október óta gyanítom, hogy erről már írtam is, sőt sejtem, hogy nem is egyszer.
úgyhogy lesz itt egy - két jófalat, többekközt azok is, amik miatt nemigen volt időm írni mostanában.
Például adventi naptár Kicsinek és Nagynak, hóemberablakdíszek kesztyűujjból, zokni-kesztyű rénszarvas házörző ajtódísz, és még sokan mások.meg persze adventi koszorú, és lakásdekor, kicsiben- nagyban satöbbi.

és még valami játékon is gondolkodom.

most ezt a rövid bejegyzést a cipidobozosoknak szentelem, legalábbis a most következő részét.
azt már vagy ezer helyen leírták, hogy hogyan, mit, mikor stb, így nem adok a gúglinak még egy találati  esélyt, én most azt fogom pöttyökbe szedni, hogy miért jó ez.

1. mert Jók lehetünk. szerintem ez fontos, és a karácsonyi időszakban az emberek talán jobban a lelkük mélyére néznek, így egyel legalább bővítheted a plusszos listádat. ja és jópont a Jézuskánál.

2. örömet okozol. a fentihez is kapcsolódhat, de akinek tiszta a lelkiismerete, azok között akad (sőt, szerintem ott akad a legtöbb) akinek öröm az, ha tudja, hogy valakit boldoggá tehet. mondjuk egy gyereket. aki nem tehet róla, hogy nélkülöz. te nélkülöztél? nem? de? milyen boldogság lehet pihe-puha plüssmacit kapni, mikor mindig csak vágyódsz az effélék után..

3. megszabadulunk a fölösleges kacatoktól. mindezt újrahasznosítva, szóval abszolút tárca barát, környezet kímélő módon. de mivel nem vagyok az a nagy bio-anyu (mivel amúgy se dobok ki semmit..:D) így ez nekem nem ezt jelenti hanem azt, hogy ami már nem kell, de még jó, ezért sajnálnám kidobni, azt például elajándékozhatom. így tudom, hogy még használva lesz, még valakinek örömet fog okozni.

4. tartozni valahová. méghozzá egy olyan közösséghez ami mára hagyomány teremtőből hagyománnyá avanzsált, és egyszer remélem majd hagyomány őrző lesz, bár nem tudom, mennyi időtől, s egyáltalán időtől függ e.

5. találkozás. a többi önzetlen, kedves, vagy csak időszakosan, esetleg pillanatnyira, önzetlen és kedves lélekkel, az átadás helyszínén.

6. átszellemülés. ha még nem volt karácsonyi hangulatod, az ajándékok összeválogatásánál, becsomagolásánál, kidekorálásánál, stb. egészen biztosan előbújik, de ha mégsem, majd átadáskor a sok-sok színes csomagoló papíros ajándék között.

7. program. családi, baráti, szerelmes, kollegiális. akár az, hogy egy beszélgetős-nosztalgiázós játék válogatás a gyerekekkel, vagy egy séta a kivilágított városban miután leadtátok a csomit a kedveseddel, esetleg könnyed csevejek a kolleginákkal mikor egy kávé mellett szervezitek a cég közös játék gyűjtését.. mindegyik kellemes programmá válhat a jótékonykodás mellett.

8. alku. aki végképp nem szeret megválni a kacatjaitól (sem), az megbeszélhet magával egy alkut, hogy magát is meglepi valamivel az elajándékozott cuccokért cserébe. és ezúttal valami hasznos is lehet. vagy kitudja, lehet, hogy épp a jövőévi bedobozolandó.. :))

9. nosztalgia. együtt (mint a 7. pontban) vagy egyedül.. főként mikor az ember a saját játékait válogatja.. mindig visszaköszön egy-két emlék, ha akarjuk, ha nem..

10. álomvilág, kreativitás..  ez azért egyből kettő, mert mindkettő kicsit elvont és kicsit "fél".
az álomvilág, hogy elképzeled, hogy milyen aki megkapja, hogy várakozik e már előző éjjel óta, hogy végre kinyithassa a csomagot, hogy vajon ő hogy fogja hívni Ede macit, vagy kirakja e majd valaha a kedvenc puzzle-dat..
a kreativitás pedig, mikor elképzeled, hogy vajon kinek készíted a csomagot és vajon ő minek örülne.
egy biztos. ha a szíved egy darabját odacsomagolod, annak tuti sikere lesz!


dobozra fel!