karácsonyi konyhai tippek

Karácsonyi sütögetésből okulva az újévre már felkészültebben eshetünk neki a konyhának. ehhez néhány hasznos tipp a saját tapasztalataimból okulva:

konyhai időzítő.
komolyan ebben az időszakban egyszerűen megmentő tud lenni a teatojásnak nevezett emberrefrászthozó készülék, mert egy tepsi (nálunk mindig az utolsó adag) nagymennyiségű sütésnél mindig odapirul.. odabarnul.. szénnéég.. meg ilyenek.

bevált receptek. 
a karácsony nem kifejezetten a kísérletezés időszaka, vagy legalább legyen egy b terv. én csináltam egy jóadag mézeskalácsot, eddig ismeretlen receptből, még szerencse, hogy nem az utolsó pillanatban. őszintén szólva borzalmas lett. (mondjuk hozzá kell tennem, hogy azért az is szerepet játszhatott, hogy véletlenül porcukor helyett por-szőlőcukrot tettem bele.) úgyhogy inkább visszanyúltam Édesanyám klasszik (és jólbevált) mézi receptjéhez, és tádámm, azt leszámítva, hogy egy tepsivel természetesen odaégettem, tök fincsi lett.

mosogatás.
itt most három konkrét eset jutott eszembe.

1. az edényt (vájling?:D) amiben a tésztát gyúrjuk, rögtön engedjük fel vízzel és mosogatószerrel, (vagy szódabikarbónával) és úgy hagyjuk ne csak magában mosogatásig, mert igencsak beletud keményedni..
2. karamellizált cukor szintén fogós ragadós kérdés tud lenni. legjobb ha teflonban csináljuk, úgy csak ki kell törölni. ha ez mégsem jön össze, akkor viszont fel kell engedni vízzel, és felforralni. aztán kiönteni, és ha kicsit hűlt simán el lehet mosogatni.
3. tej. a tejes dolgokat ne forró vízzel mossuk először, hanem langyossal, vagy hideggel, különben csak fixáljuk az edény falára. de ha jól átöblítettük, utána a bacik miatt sükséges a forróvizes átmosás is.

sütőpapír. 
oké, nem gazdaságos, nem öko, stb, de marhára időhatékony. sokkal időhatékonyabb, mint vajazni / zsírozni , lisztezni, és minden kör után elmosni (hogy ne kormosodjon meg a liszt).

lista
a lista mindig kihúz a szarból de komolyan.
szóval sütés előtt bevásárolni, bevásárlás előtt listát írni, lista előtt a receptet és a készletet átnézni..
"ja de nincs margarin.. jajj nem lesz elég a tojás.. ó nincs is itthon mazsola, pedig tegnap még volt.." ez főleg az utolsó pillanatra hagyósoknak fontos..


most ennyi jutott eszembe, ha még valami jön, akkor kiáltok. de ne álljatok ki, mert dúlnak kinn a minuszok. :)) holnap pedig irány újból Magyarország:) és mindenkinek Boldog Új Esztendőt!!

a taktikus teregetés

hol volt, hol nem volt, volt egy nagy mosás.. 

mosás után pedig teregetés.

aminek, mint minden egyébnek, megvan a maga fortélya, bár azért teregetni igazán bárhogyan lehet, de ha rendkívül praktikusak akarunk lenni, akkor itt is beütünk egy-két cselt a rutinba. 

benti teregetés: 

• alacsony pára tartalmú, huzatos helyre érdemes teregetni, nappaliba, vagy ilyesmi. legtöbben ennek ellenére, pontosan a kád fölé, felhúzhatós fregolira teregetnek, egyszerűen azért, mert ott van. de ha már így esett, mindenképpen érdemes a ruhák száradásig minél többet nyitva tartani a helység ajtaját, hogy szellőzzön. 

ez milyen vidámmá teszi a teregetést:) mondjuk az első 40 másodpercre.. 

kinti teregetés: 

• érdemes szélvédett helyre állítani a fregolit, vagy kötni ki a kötelet, amin szárítunk, mert így nem csak nem lopkodja el a szellő a ruháinkat, és ingerli a szomszéd kutyáját a kedvenc pettyes bugyinkkal, hanem a homokot, állatszőrt, meg egyebeket is kevesebb eséllyel fújja rá a szél.
  
• a fehér dolgoknak kifejezetten jót tesz, ha napon száradnak, természetes fehérítőként hat rájuk a napfény, azonban a színeseket inkább fél árnyékban, nagy napon, de kifordítva érdemes kiakasztani/kicsipeszelni, mert az erős napsugárzás kiszívja a színüket, kopottá teszi őket.
  
• amit kevesen tudnak, hogy télen, fagyban (persze csapadék mentes időben) is érdemes kintre teregetni, mert elsősorban nem a melegtől, hanem a párolgástól száradnak meg a ruhák. persze vigyázni kell, hogy ne megfagyjon, mert akkor törik, de hamarabb megszárad, ha száradhat egy kört kint, majd egyet bent (ahol a maradék lecsapódás is kiszárad belőle).

ezt a gyönyörű képet pedig az electroluxtól szedtem.

a vasalás érdekében az ingeket, illetve kényesebb ruhákat érdemes csak félig hagyni megszáradni, ráadásul vállfán, mert akkor nem száradnak bele gyűrődések és kábé milliószor egyszerűbb lesz tükörsimára vasalni.

csipkénél általában párnára kitűzve teregetünk, hogy ne deformálódjon, persze ha keményítünk, akkor azt annak szabályai szerint.

a plüss cukiságok fülüknél fogva, száradozzanak a fürdés után, de ha nem akarjuk a Balatont a kiskertünkbe- neadjisten a nappalinkba, akkor előtte érdemes becsavarni egy-két-sok törülközőbe, és jó alaposan kihengergetni, kinyomkodni, megmasszírozni. így nem deformálódik el, viszont csomó vizet kinyerünk belőle. amikor már úgy érzed, hogy száraz, akkor még hagyd kint 1-2 napot, mert akkora lesz tényleg száraz. (a belsőrész általában sokkal hosszabban szárad, mint a külső.)

gyapjú illetve egyéb nyúlékony dolgokat, két helyen (minimum) alátámasztjuk, tehát például 4 széket veszünk segítségül, kettőt-kettőt párhuzamosan összekötözünk, és erre a két párhuzamos kötélre, arányosan terítjük ki a textilt.

nem tudom, írt e már életében valaki ilyen hosszasan a teregetés  ezen borzalmasan izgalmas és lényeges pontjairól. azt hiszem nem. (: 

plüss takarítás

kisbabásnak épp úgy, mint szenvedélyes puhaság mániásnak, fontos, hogy a plüssök is tiszták legyenek.

na nem arról beszélek, hogy tegnap előtt 15 percig mosogattam az IKEAs (továbbra sem szponzorál) víziló fenekét, mert rászáradt a baba piskóta.. hanem arról, hogy általánosan hogy kell megőrizni a tisztaságukat, hogy néhány év múlva belenyomva az arcod ne telítődjön évszázados porral a tüdőd. 

például...

először is a tárolásról: 

• hiperszupi vákuumos tároló zsákok a legeslegjobbak, -nem kell félni, hogy összenyomorodva elvesztik a plüssök a formájukat, mert szerencsére nem - viszont ez nyilván azért egy drágább verzió.
• a fennemlítetthez hasonlóan, nagyon praktikus a sima nejlon tasak, mondjuk zippzárral, ilyenben takarót, ágyneműt, illetve plédet szoktak árulni. úgyhogy ne dobjuk ki, használjuk fel, és akkor még egy kicsit öko-k is voltunk.
  ez egyébként a hely hiányt is megoldja.
• aztán akinek nincs hirtelen egy plédes tasakja, és valami furcsa okból mert mondjuk hülyeség lenne nem akar venni hirtelen a plüss tárolástól vezérelve 1-2 plédet, annak a következő is beválhat:
  NEM öko, NEM lebomlós nejlon-zacskókba, vagy ún. frissen tartó fóliába (ééé'ted, folpakk!) tekerd be a kis szőrösöket, és utána tedd dobozba, vagy nagy nejlon hullás/kukás zsákba, esetleg karton dobozba.
• egyszerűen tökéletes a por és mindenféle bogárka ellen, viszont aki nem hiszi el, még dugdoshat közé néhány levendulát és/vagy citromfüvet, attól függően, hogy aktuálisan melyik rovartól félti a kis állatkertjét. 

a polcos illetve ágyasainkat (na nem úgy!) 

• nem árt negyed évente kiporszívózni, (ne a gyerek előtt, de tényleg ne!! ) és
• fél évente kimosni. mondjuk olyat is tudok, aki havonta tart plüss mosást, de belegondolva, hogy meddig száradnak az ilyen kis szőrmókok, szerintem a szárító kötélről egyből a mosógépbe pakolja vissza...
• ami a száradást illeti, szabad levegőn a legtutibb, így a szárítógép sem fújj bele a bacijait. ja meg nekünk nincs szárítógépünk, de ez egy másik kérdés. 

az igazán szorgosak az igazit is kimossák - kiteregetik? :D

és Fontos!  a mosási utasításokat mindenképp tartsuk be, mert ha tönkremegy, nem feltétlenül pótolható (főleg ha a Gyerekméret egyik kedvenc barátja). lehetőleg kímélőn, és gyenge vagy kevés mosóporral. utóbbi azért fontos, mert azért a szivacsos, töltőanyagos belsőrészben maradhat némi mosószer. vagy, mossunk kézzel, de készüljünk fel rá, hogy nagyobb mennyiségnél az kemény meló, és ha az Aprónép meglátja, ahogy kifacsarjuk Brumit, esetleg Buksit, akkor biztos, hogy aznap borzasztóan kegyetlennek fog tartani minket.

táblázatos mindennapok

már régóta tervezgettem, hogy valami rendszert vigyek a rendbe, amúgy is -kupikirálynő mivoltom ellenére - imádom a rendszerezést meg az ezzel kapcsolatos kis trükköket, praktikákat, és most meg is valósítottuk ÉdesEgyel. lett egy tuti táblánk, ami egy hétköznapi kétoldalas felírótábla volt lánykorában. 

a fent említett 'lány korban'

nyers-fa színű keretét fehérre festettük, hogy jobban passzoljon a szobánkhoz, és mivel gyárilag fordítva volt, szóval jobb és bal oldal, nem fölső és alsó rész volt, így ÉdesEgy a kampókat áthelyezte.
ezután felfestettem fölülre a napokat.

parafa rész a mi kis heti határidő naplónk.
fölül, a 'lollinak is sikerüljön a rendtartás' kampány keretében felosztottuk, hogy melyik nap mit csinálunk, például: porszívózás csütörtökönként, és mosás kedden.

az állandó dolgok szép színű cetliken. 

a parafás rész alján foglalnak helyet a változó, fontos dolgok, így például a gyermekorvos, vagy a találkozók.

ami még nincs a képen:  azt is minden napnál jelezzük, hogy ÉdesEgy éppen mettől meddig dolgozik, mivel változó beosztása van, így ennek tudatában százszor egyszerűbb a programtervezés.

az alsó részen, a filcel írható táblán pedig a bevásárlólista, és a cuki egymásnak hagyott üzenetek kapnak helyet.

nagy bánatomra nem mágnesses az alsó része sem, de gondolkozom rajta, hogy egy mágnesses táblát is beszerezzünk, vagy a tábla hátuljára applikáljunk, így akár még a parafás részen is lehetne mágnessezni..

íme a kész tábla "életnagyságban".
alul már bemacisodott, jobb oldalt pingivin veszééééély.. 

ajánlom mindenkinek, mert ha mindennap egy kicsit rendet raksz, nem kell a hétvégédet elcseszni vele, plussz ha táblázatban van, akkor kisebb eséllyel fogod eltologatni más napokra a kötelezőt.. ha még így is hajlamos vagy toligálni, csinálj kis pipákat, amiket minden nap az elvégzett mellé kiteszel. és ha mindenhová megfelelő napon odakerül a pipa, péntek délután már megkönnyebbülve dőlhetsz hátra.:)

és hogy mennyiből:

1. két oldalas felíró tábla a tesco-ból, kb 10 db rajzszöggel: 1300 forint
2. filctoll bárhonnan: kb 200 forint
3. tempera (amiből csak a fehéret illetve kékből egy picit használtunk): kb 700 forint /6szín