chilis csokiláva

ennek az isteni (és istenien egyszerű) süticsodának kivételesen a fantázia neve is teljesen találó, (nem úgy mint a rigó jancsinak, vagy a császár morzsának) hiszen pontosan addig kell sütni, amíg kívül szilárd piskóta lesz, belül pedig isteni forró csokikrém.
igen, tudom, hogy 3 soron belül 3x hangzott el az a bizonyos i-betűs minősítés, de aki megkóstolja, az megérti, hogy miért.

itt nagyjából látszik, hogy milyen is forró folyékony "lávabelsővel" és finom hideg fagyival(, meg a gyönyörű kistányérral. )

így készül:

1. összekészítjük az alapanyagokat:
   1 egész meg egy fél tojás (itt ismét lehet bravúrozni a fél tojás megoldásával), méghozzá a sárga fele.
   2 ek. cukor
   2 ek. liszt
   6 dkg "kockaRáma"
   1 tábla étcsoki
   1 lapos ek. kakaópor (nem az instant, cukrozott, hanem a cicás-keserű)
   1 kk. chili por
   1 kk fahéj
   1 tasak vanilliáscuki
2. elszaladunk a sarki boltba, mert valamit tuti elfelejtettünk beszerezni hozzá
3. ha minden alapanyag megvan, a csokit, a vajjal és a fűszerekkel víz gőz fölött összeolvasztom, összekeverem,
4. közben a robotgépben már roboghat a másfél tojás meg a cukor, vanilliáscukor
5. ha kész, beleöntöm a csoki-vaj-fahéj-chili keveréket, és elkutyulom, azután kanalanként hozzákeverem a lisztet illetve a kakaót is.
6. 220 fokra előmelegítem a sütőt,
7. kivajazott-lisztezett, apró kerámia edénybe/jénai tálba töltöm (tűzálló bögre is jó) és mehet sülni.
8. 10 perc után érdemes hústűvel megszúrni, ha kívül van már kb 1 centi vastag piskóta, belül pedig még krémes, és ragad, akkor pont jó. egyébként ez a legnehezebb része, eltalálni, hogy mikor is van készen.
   
   ha túlsül, piskótaként is nagyon finom. 

"pózolj sütőben"

egyébként pedig fagyival (akár banán fagyival) érdemes tálalni, úgy lesz igazán "mmmmmm..."

a két legegyszerűbb süti.

tegnap valami sokkal minőségibb sütögetésre készültem, amiből aztán alapanyag híján semmi nem lett.
úgyhogy minimál dizájnos sütik készültek édes és sós verzióban.
volt itthon egy tasak mirelit leveles tészta, ezt használtam.

kezdetnek kiolvasztottam mikróban, (ez kicsit túl jól sikerült, tanulság, hogy ne felejtsd el, hogy mi van a mikróban)
azután alaposan belisztezett deszkán kinyújtottam. fogtam egy nagyobb ikeás szuflé formát (bármilyen kisméretű tűzálló edény jó.) rátettem a tésztára lefordítva, és 2 centi plusz ráhagyással körbevágtam. ezt beletettem a kizsírozott (igen, margarin sem volt itthon) szuflé formába, beletöltöttem az előtte felkockázott, vanilliás cukorral, egy mokkáskanál fahéjjal és 3 ek. cukorral megszórt 4 db hámozott almát, majd a széleit ráhajtogattam. ment maxon a sütőbe. 20 perc után megszórtam cukorral a tetejét, és ment vissza, amíg készre nem sült. még melegen megettük és isteni volt, de tényleg.

a tészta maradékát, ami ugye eleve ki volt nyújtva, felszeleteltem kb 5*2 cm-s csíkokra, egy felvert tojással megkentem, (fél is elég lett volna, de fél tojást problémás felverni) zsírozott, lisztezett tepsibe tettem, és vegetával elkevert szezámmaggal megszórtam. ment a sütőbe, arany barnára sült és pont egy tepsinyi lett.

képet majd legközelebb, mert most nem készült. de ilyet még tuti csinálok. 

égető kérdés

a legtöbb háztartásban a nők a főzés felelősek még mindig, (bár én állítom, hogy a pasik jobban főznek, mert jobb az íz érzékük) persze ez általánosítgatás úgyhogy most egy ejnye-bejnye magamnak, de információ, hely és idő híján azért mégsem sorolhatok fel egyenként minden egyes embert, plusz kit -kihez viszonyítanék..?:)

mi például a ÉdesEgyel együtt főzünk, mert nekünk ez élvezet és hobbi, és általában sokkal jobban sikerül, ha együtt csináljuk, mert élvezzük. DE.

Ő az a típus, aki sosem vigyáz magára, mert hogy "eddig se lett semmi bajom". na én meg az a típus vagyok aki ettől falra mászik, mert az nem jelent automatikus védettséget azért, hogy múltkor pont nem vágtad el semmid vagy égetted meg magad.. és a háztartási balesetek ugyan tudnak viccesek lenni (pl mikor a haj hab flakonjával törtem el a kis lábujjamat), viszont az égés nem vicc. ezért vigyázni kell, nagyon is.

íme néhány tipp, hogy hogyan ne legyen égető kérdés az elsősegély a konyhában.


olajjal sütés messze a legveszélyesebb dolog amit a konyhában művelhetünk, így kezdem azzal.

• fröccsenés gátló: ugyan nem lehet a kajában piszkálni ami nagy hátrány, viszont nem fröcsög a forró olaj a bőrünkre, és még a tűzhelyet sem kell hét évszázadon át sikálni utána, ha használjuk.
• eszköz használat: ha forró olajba szeretnénk dolgokat pakolni (gondolok itt húsra, halra, zöldségre, krumplira és egyéb jóságokra), akkor azt lehetőleg NE puszta kézzel, hanem lassan, közelről engedjük bele, valamilyen lapáttal. minél távolabbról, annál jobb.
• ha mégis meggyullad az olaj, semmiképpen ne próbáljuk vízzel oltani, mert nagyon durván visszacsap és a kifröccsenő égő olaj meggyújt mindent és megéget mindenkit a közelben. szóval ne. ha ég az olaj, homokkal vagy mosóporral (nyilván mindenkinek tele a konyhája homokkal és mosóporral ..:D) vagy óvatos, hirtelen, határozott mozdulatos fedővel történő letakarással olthatjuk el. a tűzről pedig vegyük le, tegyük át a tűzhely egy másik (nem égő) részére.
• ha az olaj füstöl, nem elég a tüzet lezárni alatta, arrébb is kell húzni, hogy ne tudjon tovább melegedni.

párolás, főzés, egyéb vizes dolgok

• mosogatás: önmagában, forró, folyóvízben ne mosogassunk, mert ha túl forró égési sérülést okozhat.
• gőz: a fedőt mindig oldal irányba emeljük fel, ha magunk felé (mint egy pajzsot) emeljük fel, a gőz a másik oldalt szökik, és nem éget meg. a fém ékszerek nagyon hamar átforrósodnak, így ezeket se hagyjuk a gőz fölött.
• szűrés: tészta szűrésekor a vizet a többség a mosogatóba önti (aki nem az vajon hová?:) ) használjon kesztyűt, vagy rongyot, és eresszen hideg vizet a csapból a forró tészta lé mellé, így a műanyag dolgok a mosogatóban nem olvadnak meg, és a felcsapó gőz sem lesz olyan forró.
• elővigyázatosság: lehetőleg valamelyik belső tárcsán főzőcskézz, így ha kiborul a bili  a forró lé, nem egyenesen rád borul, vagy legalábbis nem az egész. ez egyébként az olajban sütésre is vonatkozik.

általánosak, amiket az előző kettő kategóriába nem tudtam belepréselni..

• bár ezt említettem, de a kesztyű használat nagyon nagyon nagyon sok sérülést kiiktathat. nekem ez a gyönyörű kék IKEA-s szilikon főző kesztyűm van, nagyon király, de csúszik, úgyhogy még nem tökéletes.

• sütőt ha épp nem nyúlkálsz benne, ne hagyd nyitva, mert a neki menés további kellemetlenségeket okozhat. és ez is kiemelten veszélyes kisgyermekek és kisállatok ügyében.
• kóstolni eleve is úgy illik, hogy külön kanállal vesszük ki az edényből (ne a közösbe nyálazzunk bele) viszont még jobb, ha külön kistányéron türelmesen, hagyjuk kicsit kihűlni, így az ízét is érezhetjük, nem csak azt, hogy 'hjahjj deh fohhhooóóó'
• az eszköz használat fontos, de a hogyanra is oda kell figyelni. ne hagyjuk a varázspálcát keverőt benne a kajában, mert felforrósodik, nagyon. ja és legyen hőálló, lehetőleg fa nyelű (vagy legalábbis nem fém).
• ha a palacsinta a gázon landol, rögtön zárjuk le a tüzet, ha még nem gyulladt meg villával dobjuk át tányérba vagy egyből a mosogatóba, kukába.
• bármit főzöl, ha kavargatod, mindenképpen fogd az edényt. szerintem elég alap dolog, mégis annyira kevesen figyelnek oda rá..
• hogyha mégis magadra borítod, vagy odafröccsen ahová nem kéne, vedd komolyan.
  
  
  Égéssel kapcsolatos elsősegély nyújtásról, rövid, átfogó, közérthető és felettébb hasznos infókat itt találtam.