"olvasni arany"

az olvasás ugye élmény.. 

vannak akiknek minden helyzetben, (mondjuk nekem), teljesen élvezhető az olvasás, buszon 2 megálló alatt is rátudnak hangolódni az adott könyvre (főként ha jó) és ezért elő is veszik akár milyen rövid időre is.
szerintem ez afféle menekülő reakció is, ennek a típusnak szüksége is van rá, hogy kicsit kiszakadjon a világból. mindenesetre nekünk könnyű dolgunk van, mert nem kell külön helyzetet teremtenünk, így rengeteg jó könyvet eltudunk olvasni úgy, hogy aminek meg kell maradnia, az meg is maradjon. 

aztán van a másikfele, aki csak nehezen tud ráhangolódni, néhány megállóra, mondjuk 20 percre elő sem vesz egy könyvet, inkább olvas magazint meg egyéb "gyorsolvasmányt".

na nekik szólnak majd elsősorban a következő, ráhangolódás gyorsító tippek. 

belegondolni. mikor tudod, hogy lesz egy kis időd olvasni, idézd fel magadban, hol is hagytad abba, mi is volt, szerinted mi fog történni, aztán mire kinyitod a könyvet már totál hangulatban vagy.

főzz teát. amúgy is sokaknál összekapcsolódik a könyv olvasás a teaivással, gondolom azért mert meleg itókát szürcsölgetni megnyugtató dolog, de szerintem már a tea készítéssel történő szöszölés alatt átáll az ember arra a szabadidős ritmusra, már az kiszedi egy kicsit a rohanásból. 

olvass elalvás előtt. szerintem estére amúgy is (kivéve nagyon fáradt napokon) kiélezettebbek az érzékek, és élénkebb a fantázia, ezért sokkal egyszerűbb átvenni egy könyv hangulatát. 

netezz! a net már úgyis mindenkinek mindig nagyon is kéznél van így- vagy úgy, hát ha hazafelé még nincs lehetőséged nyugiba vonulni és olvasni, de van némi szabadidőd, nézegess képeket, hallgass zenéket a könyv témájában, vagy korszakából, esetleg a helyszínről ahol játszódik. 

ez mellesleg szerintem akkor is beválhat, a gyerkőcnek nincs kedve a kötelező olvasmányhoz. 

2000!!!!

wáóóów. 2000-en tekintették meg a blogomat, éppen most kereken 2000!:)))
és nem érdekel, hogy ebből mennyi lehet az üzbegisztáni automata megnyitás, mennyi a téves, és mennyi szármatik ÉdesEgytől.
ennek örömére, és Dorka TAG hétjétől kedvetkapva én is megválaszolok egy sor TAG-et, és TE aki olvasod ezt szintén tégy így ha van kedved. kommentben, vagy a saját blogodban, de ha utóbbi, akkor linkeld ide:))

Lányos lány vagy?

külsőben abszolúte, bár sajnos nem az a törékeny fajta, belsőben meg... hát, régen egyáltalán nem, most már kezdek felNŐni.. 

Kicsi vagy nagy táska?

nálam ez függ attól, hová megyek, jobban szeretem ha csak kulcs, mobil, és tárca kell, olyankor kistasi. ha viszont nagy táskát viszek akkor nálam mindig minden van amire szükség lehet. 

Alacsony vagy?

igen, ez az egyik fő oka annak, hogy a tizensok centis magassarkú cipőkben érzem otthonosan magam. 

Gondolkoztál már plasztikai műtéten?

igen, és olykor biztos vagyok benne, hogy mindent átszabatnék magamon, józanabb napjaimon viszont tudom, hogy az önértékelés nem ezen múlik.. 

Óvodában mi volt a jeled?

szilva:)

Hány pár cipőd van?

meglehetősen sok. de a legtöbb alkalmi, úgyhogy állandóra 3-4 párat hordok.

Kedvenc városod?

Győr. és persze drága Budapest

Kiről lettél elnevezve?

Csokonai Vitéz Mihály szerelméről:D de nem miatta.. 

Mikor sírtál utoljára?

tegnap. 

Bunjee-jumpingolnál?

a gerincem miatt, nem. 

Milyen színű a szemed?

sötét barna, néha vöröses barna, egy halványkék csíkkal a szívárványhártya körül.

Ijesztő filmek, vagy happy end?

depi-end

Mi volt a legtávolibb hely, ahova eljutottál?

olyan nagyon messzire nem. talán Lublin volt legmesszebb.

Hol születtél?

Csepelen

Van testvéred?

van, és olyan is, aki nem az, de annak tekintem. 

Kedvenc számod?

18, és a 1129

Beszélgetés téma, amit utálsz?

nincs beszéd téma amit utálok, inkább beszélgetési stílus.. 

Rossz tulajdonságaid?

rendkívül érzelmes és túlérzékeny vagyok. de még ezen kívül is van egy csomó. 

Van valamilyen különleges képességed?

könnyen ráhangolódom az emberekre. és nagyon tudok figyelni.. 

Elégedett vagy az életeddel?

igen, úgy érzem jó úton,  és a megfelelő személyekkel vagyok.

Mindenkinek kellemes hétvégét, és várom, hogy Ti is (főként a 3 aktív olvasóm:))) ) válaszoljatok, akár egy -egy akár az összes kérdésre!!! 

Indulaaamandulaa

az előző bejegyzésem kapcsán Csillu írta, hogy nemsoká mennek kórházba, mandulamentesítésre (haha!) és mivel rutinos kórházjáró voltam már gyermekként is, így gondoltam megpróbálok felsorolni 1-2 dolgot, amivel kellemesebbé lehet tenni az amúgy nem olyan nagyon szuper időszakot..  

tehát.. egyszer volt hol nem volt.. na jó, ennyire még nem volt régen csak tizenx éve, hogy kivették a mandulámat első körben.
nos, azt kell mondanom, hogy mivel kábításban (altatásban? vagy csak nem emlékszem?) történt, ezért sok minden hál'istennek nem maradt meg, csak hogy számolatlanul ehettem a fagyit (sajna már akkor sem volt annyira a kedvencem) és hogy kaptam egy tenyérnyi csibe-plüsst. olyan marok plüsst.
egyébként tisztán emlékszem, hogy minden alkalommal amikor voltam kórházban, nem csak a szüleim voltak velem ott nonstop, hanem minden alkalommal meglátogatott a Keresztapukám is, és mindig hozott is valamit.

pontosan ilyen csibét kaptam anno! 

nem az, hogy szerettem kórházba járni, nyilván nem, de érdekes módon ezek a dolgok olyan nyomot hagytak bennem, hogy mégis van egy kis pozitív kicsengése a kórházi emlékeimnek.

1. szóval az 1. pont: az ajándék. valami új, valami fölösleges, valami, amit csak azért kapok, hogy jobb kedvem legyen.
   
   
2. aztán a látogatók. ezt már későbbi tapasztalat, hogy borzasztóan uncsi egyedül lenni a kórházban, ha nem alszol. naná persze hozzám is bejött az egész család még utoljára, is de együtt. azaz senkivel nem tudsz igazából semmit csinálni hanem jönnek, kérdezgetnek, aztán fél óra és elmennek,  és megint egész nap semmi. jöjjenek felváltva. persze Piciként a szülők úgy is ott vannak az más helyzet.
   
   
3. szórakozás. felnőttnek könyv esetleg tartalmasabb újság, (igen, én még az I-pad/pod/phone stb előtti korszakban voltam utoljára kórházban), gyereknek játék, toll, kockás papír. életem legnagyobb torpedó, és ország,város, illetve amőba csatáit mind kórházakban vívtam.
   és még valami zenecsináló pl. walkman, discman:D:D, mp3, vagy telefon
   
4. kaja. és ez komolyan nagyon fontos. hozzanak finom ennivalókat, mert bent úgysem kapsz, és ha véletlenül finom is, akkor biztos, hogy nem elég. szülés után mondjuk ezt a családom egy kicsit túlzásba vitte, de az még mindig jobb, mint nemfinomfőzeléket enni all day all night..
   
5. viszont ez meg a mandulásokra nem vontakozik, mert nekik korlátozva van, hogy mit ehetnek. második körben 3 éve szedték ki a mandulámat, és tejfölös kenyeret kaptunk reggelire.. szóval azért inkább a fagyi. 

ez a kép szépen tükrözi a két legfontosabb elemét a manuldaműtétnek:
fagyi, és ajándék!:)) 

viszont amit ne vigyél friss mandulaműtétesnek:

• üdítőt, (gyümölcslé, nestea, stb.) akkor se ha a kedvence, mert ugyan meg kell innia azt a másfél liter folyadékot, de a fentemlítettek olyan savasak, hogy ember legyen a talpán aki azt lenyomja örömmel.
  
• csokit, és egyéb darabos, torokkaparós édesség. 

Kitartás a műtéthez!! a kórház pedig legyen egy új (nyugisabb játszótér), úgy azért könnyebb felépülni!:)) 

sürgős

ez a bejegyzés most kisbabásoknak szól, és tapasztalatból íródik.

sajnos előfordul, hogy a Picúrjainkat valami baj éri, ráadásul van, hogy a baj nagyobb mint gondolnánk. első és legfontosabb orvost, szükség esetén mentőt hívni. na persze ha a helyzet úgy diktálja. 

ha látszólag ok nélkül sápadt a baba, vagy leesett valahonnan (utóbbi állítólag minden babával megtörténik, még minden anyuka szégyelli és azt gondlja, hogy más kisbabája nem esik sehonnan le) az viszont simán okot adhat aggodalomra.

ilyenkor a gyors logikus cselekvés nagyon sokat mozdíthat előre. 

a gyermekorvos és a mentők száma legalább 3 fix helyen legyen feltüntetve a házban, a gyermek tb  kártyájának számával együtt. mert mindenki mindig tudja, hol van, de amikor éppen a fél kezedben a beteg, riadt kisbabád sír, és nem mered letenni sem, akkor nemigen fogod elővenni az iratos dobozod, és keresgélni a baba eü. könyve meg az egyéb dolgok között. 

érdemes gyorsan végiggondolni, ha leesett rögtön felsírt e, hányt e, nem álmatag-e, illetve egyéb életjelei hogy funkcionálnak, mert ezeket megfogják kérdezni. és ha még bármi szokatlant észlelsz (akkor is ha jelentéktelennek tűnik) már a telefonban meg kell említeni. ha a kicsi állapota a mentőre várakozás közben rosszabbodik, a mentőket újra kell hívni, elmondani, hogy már jelezted a problémát, és a változásról is beszámolni.

ha a telefon megvolt, és a mentők már úton vannak, jöhet a rohampakolás, a mentők kiérkezéséig, hogy utána már ne kelljen arra várni. 

mit tegyünk oda..

• egy marék pelenka
• konzerv babakaja, kanál
• az baba egészségügyi kiskönyve, iratai, TB kártyája
• meleg takaró a kicsinek
• váltás ruházat, 
• kedvenc játék
• iratok, pénz, mobiltelefon

ha a pakolás megvan, mehet az öltözködés, gyorsan, és praktikusan, lehetőleg kényelmes holmikba, hogy ha bent kell maradni éjszakára, akkor is kényelmes legyen. 

de azért remélem erre a posztra nem lesz egyikőtöknek sem szüksége!!

születésnap ELSŐ verzió

őszintén szólva életemben másodszor rendezek igazi szülinapi bulit, bababulit pedig először (a babaváró is elmaradt, mert aznap szültem inkább..) szóval most tök amatőrként nagy szervezésben vagyunk. 
először is, kell ajándék. ez már félig kipipálva, már csak a home-made része van hátra, ami viszont még jó sok meló lesz. a jó az benne, hogy az egy éveseknek akkor is tetszik, ha nem sikerül jól, szóval nincs nagy kockázat. 

a bababuli már nehezebb téma, mivel ugye bababuli legyen bababarát, így ÉdesEgyel azt ötleteltük ki, hogy ezúttal Őkicsinysége is mindenhez hozzápiszkálhasson (az asztalon is) így papírtárnyérokban babakompatibilis kaja, üdítő és alkoholos egyebek helyett pedig gyümölcslé, illetve tea lesz. cukros és cukortalan, ki hogy szereti adni a babájának. csipsz helyett babapiskóta, keksz esetleg ropi. egyéb rágcsa helyett felszeletelt gyümölcs, és babakompatibilis süti (pl pogácsa), és természetesen bababarát torta. lehetőleg jól maszatolható és kenhető, hiszen az ám csak az igazi élvezet, ha az ember épp baba.

ez ugyan nem a mienk, meg oda is van égve szerintem. 

és lesznek lufik. nem a parti hangulat miatt (illetve nem csak), hanem mert a lufikat egyrészt mindenki szereti, másrészt a mi Nagy mindjárt egyévesünkről is kiderült az esküvőzés alkalmával, hogy a lufi, na az aztán jó dolog szerinte is.

ebből nálunk egy kicsit szolidabb mennyiség várható azért.. 

még egy kiemelten bababarát dolog. hiába szereti egyesével a meghívottakat, valószínűleg nem örülne különösebben, ha mind egyszerre "támadnák le", így csoportokra osztottuk azokat, akik szeretnék megünnepelni velünk Kicsibabánk első szülinapját, és sokk hatás elkerülése végett két napra osztva hívtuk meg őket.
a szülinapos nap pedig csak a mienk lesz. Pocaké, Apáé, Anyáé. pont ahogy tavaly volt.

a csomagolás pedig abszolút elmaradhatatlan része az egyévesek ajándékának. sőt, mondhatni a legeslegfontosabb része. mert az egyéves már ki és be pakol, tép gyűr és kiszed, ráadásul még élvezi is, szóval minél zörgősebb és színesebb csomagolópapír kell, az ajándéktasak egy fokkal gyöngébb ugyan, de még mindig élvezetes főleg ha valami csillogós is van rajta, és kellemesen rágható a sarka.
ami viszont tuti nyerő, ha az ajándékhoz kartondoboz is van. órákig lehet azzal játszani, plusz gondolom babamércével nézve igen ínyenc fogás, mert kivétel nélkül mindig meg is kell kóstolni.

nyamm nyamm.. :))

szóval így néz ki nálunk egy babaünnep. és hogy a mi Picinyünk hogy készül? kérem, keményen.
először is, profin fúj már gyertyát (na jó, élesben még nem próbáltuk), és akkor pocakot növesztet(arányaiban) mint egy évvel ezelőtt nekem volt Ő.

:)))