Talán két hónapja volt, hogy láttam egy nagyon öreg, rendkívül mostoha állapotban lévő faragott szívecskés széket csövezni nem messze a lakhelyünktől, és mondtam ÉdesEgynek, hogy hozzuk el és kipofozom, és az lesz az én varrós székem az íróasztalomnál. na ez a bejegyzés nem arról a székről fog szólni.
merthogy az a szék, mire elhoztuk volna, eltűnt. viszont nemrégiben a saját műhelyünkben leltünk, egy még előző lakótól itt maradt székre, ami tökéletesen megfelelt felújítós terveinknek. így hát neki is fogtunk.
első lépésnek kipattintottuk az ülését, mivel a kárpitozása még jó állapotban van, így azt nem cseréltük le, hanem alapos kiporolás és lemosás után napon megszárogattuk.
mivel csiszoló papírral körülbelül egy életen át tartott volna, így egy elektromos csiszolóval futottunk a széken végig. ez az egy életen át időtartamot, kábé 10 percre csökkentette. miután a csiszolás megvolt, még alaposan le kellett törölgetni róla a smirglizés porát, hogy a festés tökéletes legyen.
miután a szobánkban a fehér szín a domináns - amit már itt említettem - nem volt kérdés, hogy fehérre festjük, kicsit amolyan most újból nagy divatnak örvendő vintage stílusban. amiért egyébként már korábban is rajongtam, ezért is lett 6 évvel ezelőtt a fehér a fő szín nálam.
a festés is hamar kész lett, kicsi hígítóval elkevert fehér zománc festéket használtunk, ami az ablakok festése miatt éppen kéznél is volt. kb. 1 nap kellett neki ebben a nagy melegben, hogy tökéletesre száradjon.
ezután visszapattintottuk az ülőkéjét, és kész is. ez nem egy nagy extra ugyan, de felhívja a figyelmet arra, hogy nem kell kidobni valamit csupán azért, mert már nem a régi fényében csillog, vagy kiment a divatból.
és hogy mennyiből:
első lépésnek kipattintottuk az ülését, mivel a kárpitozása még jó állapotban van, így azt nem cseréltük le, hanem alapos kiporolás és lemosás után napon megszárogattuk.
 |
| eredeti állapotában, kopaszon |
mivel csiszoló papírral körülbelül egy életen át tartott volna, így egy elektromos csiszolóval futottunk a széken végig. ez az egy életen át időtartamot, kábé 10 percre csökkentette. miután a csiszolás megvolt, még alaposan le kellett törölgetni róla a smirglizés porát, hogy a festés tökéletes legyen.
 |
| na ez nem a miénk, de pont olyan, csak a miénk fiú. -kék- |
miután a szobánkban a fehér szín a domináns - amit már itt említettem - nem volt kérdés, hogy fehérre festjük, kicsit amolyan most újból nagy divatnak örvendő vintage stílusban. amiért egyébként már korábban is rajongtam, ezért is lett 6 évvel ezelőtt a fehér a fő szín nálam.
a festés is hamar kész lett, kicsi hígítóval elkevert fehér zománc festéket használtunk, ami az ablakok festése miatt éppen kéznél is volt. kb. 1 nap kellett neki ebben a nagy melegben, hogy tökéletesre száradjon.
ezután visszapattintottuk az ülőkéjét, és kész is. ez nem egy nagy extra ugyan, de felhívja a figyelmet arra, hogy nem kell kidobni valamit csupán azért, mert már nem a régi fényében csillog, vagy kiment a divatból.
 |
| a végeredmény. éppen hátteret alkot ÉdesEgy gasztroblogos képéhez:) |
- a szék: "ócsóvót", mivel csak úgy találtuk itthon.. de vaterán már egy forinttól is lehet jókat szerezni. egy-egy lomtalanítás alkalmával pedig akár egész garnitúrát is.
- zománc festék: kábé 650-től a csillagos magas égig, függően mennyiségtől, márkától, mattságtól és fényességtől meg a többi. a miénk maradék Supralux volt, és két deci elég. kevés hígítóval kevertük
- ecset: kábé 200-tól már kapható, ha nincs otthon.
- ÉdesEgy sült almája: megfizethetetlen. minden másra ott a maszterkárd.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése