költözködés

Egy időre átcuccoltam ide: http://johetakekmadar.blog.hu
mert jobban tetszik a felület és rendszerezni tudom a a sok hülyeséget ami a fejemből kijön:)
csóközön!

kezeskedem: pedig- mani profi módra otthon.

A szép kezek fontosak bla bla ba. ezt már egy milliószor leírta több millió ember ennél ( fogva én ezt most kihagynám, kérésre esetleg linkelem. :))
szóval inkább csapjunk a lecsóba.

kezdetnek távolítsuk el az előző lakkot. erre van egy nagyon pöpec módszer, egy db vattapamacsot öt felé szedünk, hogy csak olyan kis vékony réteg legyen, belenyomjuk lakklemosóba, és rátesszük pár percre a körmökre - mindegyikre egyet. amikor ezt finoman letörlő mozdulattal lehúzzuk, már nem is nagyon lesz semmi a körmeinken. :)

aztán egy kiadós langy-meleg vizet áztatás, nagyjából öt percig, az elég.
akinek meg van sárgulva a körme, langyos citromlé is jó, aki pedig sötét körömlakott szeretne felkenni, annak inkább ecetes vizes áztatás lehet hasznos, kevésbé fogja meg a lakk a köröm szerkezetét.

itt nem árt beiktatni egy radírozást is, az elhalt szaru eltávolítására, de ez a lépés simán összevonható az előzővel, otthoni szuper hasznos kézradír, ha a kézáztató langyos citromlevedbe sót teszel, és azzal dörzsölgeted áztatáskor a kezeidet.

ezután jöhet a formázás. vágás, reszelgetés, bőrfeltologatás, lekaparászás (a kutikulát a körömről), esetleg polírozás, de azt azért nem túl gyakran, inkább csak ha valakinek lemezes a körme.

amikor ezzel megvagyunk, érdemes előre védekezni a körömágy bőr összefestése ellen. erre van egy tuti meg egy tutibb módszer (amit egyébként a water marble módszer miatt szerintem nagyon is népszerű lett). az egyik a klasszikus celluxos, ez szerintem kicsit bonyibb, mert azért pont hozzáilleszteni, nem beleragani satöbbi, nem mindig egyszerű. a másik viszont ovi-könnyű. be kell kenni vazelinnel a köröm körül, ott ahol nem akarjuk, hogy megfogja a lakk. nem fogja. :) ezt érdemes fülpucival csinálni, mert egyrészt precízebben lehet dolgozni, másrészt nem lesz olyan a másik kezünkön a szintén befestendő körmünk.

ha mégis sikerülne összepacsmagolni vazelinnel, akkor mindenképp el kell távolítani valamilyen zsíradék eltávolítóval milyen fura ez a szó így leírva , különben ledobja a festéket.

ha ez megvolt jöhet a pingálás. szebb és egységesebb lesz az eredmény ha alákenünk valamilyen alaplakott, (nálam sima átlátszó lakk játszik) és miután megszáradt kenjük csak fel a színt vagy színeket. ha az is megszáradt (amit legpraktikusabban szánk szélén tudunk ellenőrízni finoman hozzáérintve az utoljára festett köröm tetejét) akkor jöhet rá még egy fedő réteg.

ha mégis "kimentünk a vonalból" jöhet a radír akkor sincs gond. működik a fülpuci vagy vékony nagyon vékony ecsetke acetonba mártva megoldásként.

a végén pedig befejezésként jöhet valamelyik kedvenc kézkrémünk vagy köröm ápoló olajunk:)

extra: mintázáshoz készíthetünk pöttyözőt otthon, ha régi típusú (nem a szép színes) gombostűt a ceruza  végébe szúrunk.

ja és még találtam egy képet a helyes körömfestési irányokról, ha valaki nem tudná. leírás is van, pöpec:)

jó festegetést mindenkinek!:)) 

"olvasni arany"

az olvasás ugye élmény.. 

vannak akiknek minden helyzetben, (mondjuk nekem), teljesen élvezhető az olvasás, buszon 2 megálló alatt is rátudnak hangolódni az adott könyvre (főként ha jó) és ezért elő is veszik akár milyen rövid időre is.
szerintem ez afféle menekülő reakció is, ennek a típusnak szüksége is van rá, hogy kicsit kiszakadjon a világból. mindenesetre nekünk könnyű dolgunk van, mert nem kell külön helyzetet teremtenünk, így rengeteg jó könyvet eltudunk olvasni úgy, hogy aminek meg kell maradnia, az meg is maradjon. 

aztán van a másikfele, aki csak nehezen tud ráhangolódni, néhány megállóra, mondjuk 20 percre elő sem vesz egy könyvet, inkább olvas magazint meg egyéb "gyorsolvasmányt".

na nekik szólnak majd elsősorban a következő, ráhangolódás gyorsító tippek. 

belegondolni. mikor tudod, hogy lesz egy kis időd olvasni, idézd fel magadban, hol is hagytad abba, mi is volt, szerinted mi fog történni, aztán mire kinyitod a könyvet már totál hangulatban vagy.

főzz teát. amúgy is sokaknál összekapcsolódik a könyv olvasás a teaivással, gondolom azért mert meleg itókát szürcsölgetni megnyugtató dolog, de szerintem már a tea készítéssel történő szöszölés alatt átáll az ember arra a szabadidős ritmusra, már az kiszedi egy kicsit a rohanásból. 

olvass elalvás előtt. szerintem estére amúgy is (kivéve nagyon fáradt napokon) kiélezettebbek az érzékek, és élénkebb a fantázia, ezért sokkal egyszerűbb átvenni egy könyv hangulatát. 

netezz! a net már úgyis mindenkinek mindig nagyon is kéznél van így- vagy úgy, hát ha hazafelé még nincs lehetőséged nyugiba vonulni és olvasni, de van némi szabadidőd, nézegess képeket, hallgass zenéket a könyv témájában, vagy korszakából, esetleg a helyszínről ahol játszódik. 

ez mellesleg szerintem akkor is beválhat, a gyerkőcnek nincs kedve a kötelező olvasmányhoz. 

házi fagyi - tényleg a legegyszerűbb.. .

... és még egészséges is. legalábbis az egyik..

az első próbálkozásom, (ez volt az egészséges verzió, aztán hoztam újra önmagam) totál spontán jött, mert múltkor vettünk az ikeában kábé 700 forintért fagyicsinálót ilyet.

volt itthon banán, eper és meggy. a meggyeket félbe vágtam és kiszedegettem a magot, az epreket picire daraboltam, a banánt meg kézzel villával nem, én tényleg kézzel csináltam ..  és ezt az egészet összekevertem.

ezekután betöltöttem a formákba, be a fagyasztóba, és úgy kb 4-5 óra alatt teljesen kész lett ( nem tudom, hogy korábban elkészült-e, ennyi idő után néztük..)
nagyon finom volt, de tényleg.

viszont utána már nem volt itthon banán (ami kell azért, hogy összetartsa a gyümiket), ezért egy régi calipso féle vizes jégkrémet csináltam, most is csinálnak csak nem tudom, hogy hívják, nesteas szokott lenni. ehhez egy nagyon erős gyümiteát főztem (1 liter vízbe 3 filter, egész ameddig valamennyire ki nem hült), és több citromlé, több cukor, mint a rendes teába. erre azért van szükség, mert megfagyva sokkal kevésbé érződik a cukor illetve a citromlé, és ha csak sima teaízűre csináljuk, akkor hidegen már ízetlen lesz.
szóval aztán áttöltöttem, megfagyasztottam, és nyamm-nyamm elnyalogattuk, jólesett.

próbáljátok ki, ha van kedvetek, és írjatok, hogy milyen volt:)
ja és ha tudtok valami hasonlóan egyszerű házifagyit, akkor érdekelne a receptje:) 

fura cipők második felvonása

az előző bejegyzés folytatása, kevés szöveggel, mert valahogy a meghökkenéstől a szó is az emberbe fagy.. :D

azoknak akik biztosra mennek

barkácsolósoknak, vagy  akiknek mindig leszakad a gombjuk.. 

azoknak akik szeretnek építőkockázni.. 

szerelmeseknek

FÉRFIAKNAK

sok nő elsőre a fogakat és a cipőt nézi meg a férfin.. hm!
egyébként ennek a lábnyoma is tuti lehet .. :))

naturalisták, nudistáknak, mezítlábasoknak, hideg időben

először azt gondoltam, hogy felvéve olyan lehet, mint valami fura bőrbetegség

aztán rájöttem, hogy inkább ez a pedisek (rém)álma

állati, hogy mit ki nem találnak!




azért találtam egy olyat is, ami tetszett:

Na, ki, melyiket kéri? 

hamár cipő... legyen fura..? 1.

..vagy inkább durva..?

Amikor az előző bejegyzéshez képet kerestem a neten, elég érdekes dolgokra bukkantam.
Aztán úgy döntöttem érdemes ennek egy külön képes bejegyzést csinálni is.. tanulságos volt! A könnyeb szerkeszthetőség miatt 2 adagban jönnek.. ezek a.. hát ezek:

lehetünk akár iron-womanek

vagy furcsán cukik és puhák.

vannak persze áthidaló megoldások.. 

..csak nehogy egy banánhéjon csússzunk el.. 

szerencsére van ideális cipő erdei manólányoknak..

..informatikus (barát)nőknek is..

mániákus gyűjtögetőknek..

az autózás szerelmeseinek..

magaslatok

A magassarkú csinos, elegáns, szexi, és olyan kopottlábú mélynövésű hölgyeknek azt olvastam valami etikai kódexben hogy a hölgy egyébként pejoratív megfogalmazás helyette a kisasszony lehet potenciálisan illendő megoldás.   kifejezetten előnyös, de ezt alaposan megvétózza, ha valaki nem tud benne menni, vagy nem a megfelelő magasságot, színt, satöbbi választja az adott alkalomhoz.

Szerintem három verzió létezik a nem tud benne menni típusból.

• Az egyik, aki tényleg nem tud, ideális körülmények között sem. Na azok általában semmilyen magasságban nem, de sokan közülük azt gondolják, hogy de. Na AZ az igazán vicces.
  
• A második, aki alkalmi bénázó, nem jó a cipő, nyom, húz, csíp, szorít, kidörzsölt, satöbbi. Ez is elsőre látszik. Ez a típus általában eleve rutin szerűen rosszul választ cipőt.
  
• A harmadik pedig, hát,  ez a típus nem is igazán nem tud benne menni kategóriás. Olyan is- is. szépen megy amig el nem fárad a lába-háta-gerince.. aztán lohol, üget, Dzsár-dzsározik.. 

nagyon nagyon szeretnék egy ilyet.. ... :)) 

DE -  és itt jön a "mindig van egy de" rész -, van mit tenni ellene.

Az első típus.. hát gyakorlásra szorul.
Egyrész jó cipőt tudni kell választani. Másrészt keressen egy hosszú parkettás terepet (velünk anno egy vívóteremben gyakoroltatták) vegye fel a becses alkalmit, és igyekezzen egy csíkon végigsétálni, úgy, hogy lábacskáit egymás elé teszegeti. Jó sok gyakorlással profi szinte fejleszthető a Beépített szépségből már jólismert suhanás. :))

A második tipusnál tényleg a cipőválasztás a megoldás.
 Hosszú távra teli talpút (igen, igen kevésbé szexi, de egy milliárdszor kényelmesebb), megfelelő méretűt, és lehetőség szerint belül talpra formázottat. Ha ez nem adott, vannak már tuti szilikon, meg zselés talpbetétek, amik nem néznek ki bénán, viszont felüdülést tudnak nyújtani vész esetén.
Általában az elől kivágott cipők a körömágynál hosszútávon képesek csúnyán felrontani a bőrt, ezért azt inkább csak röviden.
 Lehet kapni (vagy lehetett) ilyen sarok kidörzsölődés elleni stiftet, azt hiszem az Avonnál. Na hát, az pontosan az ellentétét érte el nálam. Bekentem, egy fél óra múlva azt hittem belepusztulok a gyönyörű szattén fekete magassarkúmba. Merthogy csúszos lett, és az amúgy stabil cipőből, ki-be csuszikált a lábam, aminek eredményeként vízhólyagos és vérpiros lett.
Ilyen még szerintem a harisnya. Hát van akinél ez tényleg beválik, akkor hordja, én is szeretettel meghagyom neki. Persze más a 20 denes vagy a vastag pamuthari, de a kis vékony "náájlonharisnyák" nálam épp úgy mint a fentebb már említett stift csak a csúszkálást segíti elő, úgyhogy ezt is hanyagolnám.

hosszú távon kényelmesebb a telitalp. az arany szegély pedig szerintem tökre feldobja ezt a, hogy divatos szóval éljek 'nude' lábbelit. 

A harmadik esetben maximum megelőzni lehet...
Ha tudjuk, hogy hosszú napunk lesz, nem árt előtte egy-két nappal már járatni a cipőt, rövidebb időkre, hogy megszokjuk újra a cipő magasságát, akkor nem lesz domború a talpunk egy hosszú nap után. Másrészt, ilyen esetben nem árt ha leülünk, amikor van rá lehetőség, esetleg időnként pl a mosdóban pár percre levesszük a cipellőt. A cél, hogy minél később kezdjen el elfáradni a lábunk és vele együtt a hátunk, gerincünk, derekunk is.

+ Extra tipp, hogy már lehet kapni kicsire összecsomagolható papucscipőt, ami ugyan nem egy báli cipő, de buliból vagy rendezvényről hazafelé jövet nagyon jól jöhet, az éjszakaizáskor, vagy hosszabb hazafelé sétálás esetén, de akár önvédelmi szempontból is, mert laposban könnyebb futni, ha olyan a helyzet.

a nem legszuperebb, de elég jó fagyirecept. csokis.

szuperegyszerű fagyirecept, bár annyira mégsem, főleg ha az ember bénázik nonstop.

szóval kezdjük ott, hogy nem szeretem az olyan recepteket ahol össze vissza van minden felsorolva, úgyhogy  most én megpróbálom viszonylag normálisan leírni.

A:elősször is, ehhez az lenne az ideális, ha lenne min. 3 mixered otthon.

B: szóval kezdetnek mondjuk felteszed a tábla csokit (10 dkg) olvadni vízgőz fölé).
amíg ez olvadozik, 2 toji sárgáját felkutyulsz mixerben 2ek porcukival fehéredésig, és hozzáadsz 2 ek kakaót (cukrozatlan "cicáskakaó"-t)..

 ha a csoki elolvadt, lezárod és hagyod hülni.

C: másik edényben 2,5 dl tejszínt habosra versz (ugye a második mixereddel).

D: eközben az ideális esetben harmadik mixereddel felvered a már említett 2 tojás fehérjét  2 kanál porcukorral (pont mint a sárgánál).

majd a B-hez, hozzákevered A-t, és ehhez C-t, csomómentesre, és végül beleforgatod D-t.

ha még maradt energiád, csokidarabokat is szórhatsz bele.

normális ember nem használ egy kajához három mixert normális embernek nincs három mixere otthon... 
én is csak kettőt használtam..

buktatók: túl alacsony falú edény, túl kevés mixer, összeeső habok, csomós kakaó.. satöbbbi:)

de tényleg finom!! kb 6 óra alatt megfagy, fagyigép nem is kell hozzá:)) 

Nagyvárosi tájékozódás. nem csak nagy városban.

tipikus elkeveredő-kétségbe eső vagyok, bár ilyen szempontból azért tudok magamnál rosszabbat is, aki tényleg eltéved pl. akár Pesten is, pedig már 7 éve itt él. 
én nem ténylegesen tévedek el, általában csak kétségbeesem, hogy eltévedtem, aztán rájövök, hogy merre kell menni.. 

az alapvető hibák amiket normális ember szerintem nem követ el, azonban én igen.

• otthon hagyom a pontos címet, és próbálom agyból felidézni.. 
• nem nézem meg útvonalterven / térképen, hogy pontosan merre kell majd gyalogolni ha leszálltam a járműről.. 
• nem viszek magammal senkit aki kikapcsolja a "pánikgombomat.. "
• többnyire nincs pénz a telefonomon, ami egyébként is ostobaság, mert ha valami történik, nem tudok senkinek szólni.
• és van, hogy ez mind egyszerre.

szóval már különböző túlélési technikákat eszeltem ki, ezekre az esetekre, és mint látszik, eddig mindig megkerültem, ha  elvesztem, szóval lehet mondani, hogy bevált módszerekről van szó. 

• az egyik és legnagyszerűbb megoldás, ha wifi közelben vagy, vagy van mobilneted. ebben az esetben megkeresed ami kell és kész.
• másik, bár már külső segítségre szorulsz szóval pontvesztéssel jár, ha tudod a címet, és már közel vagy: megkérdezel egy járókelőt. sőt, nem csak egyet, az összeset, amíg nem kapsz tisztességes választ.
• ha tudod a címet és messze vagy, felhívsz valakit, aki szinte biztos, hogy net közelben van, és megkéred, nézze meg neked az útvonalat, küldje el smsben. így legalább írásban is meg lesz, és nem kevered össze, hogy "most akkor mit is mondott a 178 vagy a 173-as busz és Buda felé vagy Buda felől..?" mert általában nem mindegy..:)
• ha nem tudod a címet, nyilván igyekszel kideríteni. ha magán cím, akkor keresd meg az emailt, vagy ha otthon van papíron, hívj fel valakit aki betudja diktálni..az emailt én ilyenkor valamilyen nyilvános wifis helyen, pl bevásárlóközpontokban szoktam tudni megnézni..
• ha pedig nem magán, úgy jó esély van rá, hogy megtalálod a neten (ha cég vagy ilyesmi) vagy a tudakozóban megtudod kérdezni, ahol valószínűleg útvonalat is tudnak mondani hozzá, ha kéred..
• a fent felsoroltak szerintem nagyjából átlagos dolgok, városi túlélőknek, viszont van még egy tapasztalati úton szerzett módszerem eltévedés ellen.. az úgy volt, hogy...
• szóval lényeg az, hogy halvány sejtelmem nem volt merre is kellene mennem, térképem se, net elérhetőségem se, telefonom lemerülve, besétáltam egy könyvesboltba. szerencsémre szinte minden könyvesboltban, mindig  van a helyi térkép, ami komoly segítség, bár valahol nyilván csalás, ha nem veszem meg, csak megnézem:D

ha pedig már előre elakarod kerülni az eltévedést..

1. legjobb módszer, hogy ha magánházhoz mész, megkérdezed, hogy lehet odajutni ( valami általad jól ismert helyről). ilyenkor legalább az olyan csalafintaságok is kiderülnek, amiket olykor elfelejtnek maguktól elárulni az útbaigazítól (pl, hogy csak a házat megkerülve, a másik utca felől lehet bemenni).
2. vizuális típusok még ezenfelül is nézzék meg útvonalterven, hogy hogy jutnak oda, különös tekintettel a sétálós részekre..
3. aki feledékeny-vizuális, papírfecni vázlatot is készíthet jelölve az útirányokat (én szoktam) vagy lefotózhatja a kikeresett tervet.(ezt is szoktam)
4. ja és ha van lehetőséged vigyél magaddal valakit, mert kevésbé veszélyes, plusz úgy nagyobb buli eltévedni.. :)) 

ha pedig eltévedtél, ne idegeskedj, gondolj arra, milyen jót röhögtök majd X-el vagy Ipszilonnal, amikor elmeséled neki kalandos utazásodat! 

a szappan.

mostanában újból divat lett szappannal fürdeni, ami egyébként kivételesen annak ellenére, hogy divat, nem hülyeség. csak mondjuk nem árt előbb ésszel végiggondolni (vagy ismereteink hiányában utána olvasni), hogy hogyan s miként is érdemes.

a pocaklakók, bentlakásos 9-10 holdhónapjuk alatt ugye lúgos közegben lubickolnak, és irtó puhák, meg nincs semmi bajuk, így sokan odáig jutnak csak, hogy ó a szappan jó, mert lúgos. 

igen ez eddig igaz. a szappan jó, mert lúgos, oldja a ceramidot (ami az elhalt szarulemezeket tapasztja össze), így a felesleges elhalt hámréteg a kosszal együtt le tud vállni. ez eddig szuper. és igen itt jön a de. szóval: DE. 

az emberi bőr pHja nem véletlenül (de nem ám!) enyhén savas, hanem azért, hogy a korókozók egy része legalábbis elpusztuljon, ne kapjuk el az összes bőrbetegséget.. stb. erre ugye a anyaméhben optimális esetben nincs szükség, hiszen ott csupa olyan dologgal vagyunk körülvéve ami jó.

szóval ha megfürödtünk szappannal, és eltávolítottuk a fölösleges dolgokat magunkról, még nem végeztünk, mert a bőr savas pHját vissza kellene állítani. jöhetnek a testápolók juhúúú. de nem akármilyen. lehetőleg 50-60 év alatt olyan, ami nem, vagy legalábbis kevés zsíranyagot tartalmaz, és még az is ráadásul növényi. mert ha mondjuk száraz a bőröd, akkor örömmel kenegeted mindenféle zsíros szrral, holott a száraz ellentéte nem a zsíros, hanem a VIZES. szóval egy hidratáló hatású krémben nem a zsírnek kell lennie a legnépszerűbb anyagnak. 

az előbb azt hittem, hogy ennyit fogok írni, de most jöttem rá, hogy a szappanról magáról még nem is írtam. 

először is, bár nem vagyok bio, öko, sötöbö, ahogy már néhányszázszor említettem, mégis egyetértek azzal, hogy inkább természetes cuccokat kéne magunkra kennünk mintsem bármi mást. De. nincs de.

szóval tekintsünk el a dáv, nívea és társaitól, ha lehet. ott vannak a mini manufaktúrák szuper illatú szappanjai, vagy főzhetünk házilag is, de aki egyiket sem szeretné, annak ott a Lush illetve a Stenders isteni illatú szappan kollekciója, amik simán felérnek bármilyen tusfürdő illatával. a fekete szappant pedig saját tapasztalat alapján is szívesen ajánlom, bár én a legolcsóbb verziót vettem, bementem egy gyógynövényesbe, és háromszáz forint körüli áron vettem ichtiolos feketszappant. nem csalódtam!

ja és valaki meglephetne egy Stenders orgona illatú szappannal:D jójó, azért ez csak vicc volt. 

spórolásosdi - környezetvédősdi 1.

azért indul két címmel, hogy mindenki a szimpatikusabbra foghassa rá. 

szóval, igen, én kérek (sőt időnként veszek) szatyrot a boltban. amiben az a jó szemetzsákként nálunk újrahasznosulnak. persze világos, hogy valószínűleg így is egy pofon a környezetnek, és ideális egy lebombó papírtasi lenne, amit miután bevásároltunk behelyezünk a kukába, és abba gyűjtjük (természetesen különválogatva ... :D) a szemetet, de a teszkólidlispár vonalon nem népszerű a papírtasi. 

másik. turi. mondjuk mostmár divat lett, és minden utcában van egy turi, hogy el ne téveszthesd, de én régen is ott vásároltam a ruhákat. persze nem akármilyet, és nem mindig találtam megfelelőt, de legtöbbször igen. kilós Hádák, és nemHádák, továbbá nem kilós nem hádák mind jöhetnek, egyedül a nemkilós háda lóg ki a sorból (nekem) mert kissé sokallom a darabáras áraikat, annyiért időnként már újat is lehet kapni. de ruhában nem csak így megy az újrahasznosítás. hanem, ami már nekem nem kell, (továbbá Picinynek, továbbá ÉdesEgynek) azt örömmel vaterázgatom el, és ha csomagban teszem fel, a kidobásnál biztos jobban jövök ki belőle. 

könyvek. na hát valamikor 10 éves korom körül rájöttem (tudatosan) arra, hogy ha egész életemben folyton csak olvasnék, akkor sem tudnék elolvasni mindent amit elakarok, így egy időre kissé lehangolódtam   majd utána szelektálni kezdtem, főként azt, hogy mi az amit otthonra is érdemes beszerezni, tehát még előfordulhat, hogy másodszor is elolvasom. vagy többször (bár az idő kevés) esetleg szeretném, ha majd más tőlem kérné kölcsön (ÉdesEgyem, gyermeke(i)m, barátaim satöbbi). a többi mehet antikváriushoz, vagy rukkolára. és itt jön a hogy spóroljunk könyvvásárláson. 

először is, könyvtár. szerintem csúcsszuper, ráadásul a milyenkben kábé minden új könyv rögtön benn is van. és ami tényleg annyira jó, listába veszem későbbi beszerzésre. másodszor rukkola. viszonylag újkeletű, és személy szerint úgy érzem, jobban működött az elején, amikor kevés, de lelkiismeretes rukkolázó volt, most már meg mindenféle van.. 

ez a három most így egyszerre, aztán majd írok még továbbiakat, szerintem szintén így hármasával. mondjuk belegondolva, ezzel most sok újat nem írtam. de nem baj! majd legközelebb. 

ez az év is elkezdődött

hajaj, már egy fél hónap el is telt .

volt ugyan takarítás, de inkább a semmi extra kategória, és kreatív is csak apró dolgokkal lettem, úgyhogy az   most nem kap közlést. a karácsonyi lemaradásom pedig még lemaradás marad, képek hiányában.

viszont ma összedobtam egy jó kis vacsit, amit gondoltam megosztok veletek. a vacsit nem, csak a receptet.

5 nagy szem gombát (csiperke) meg egy fej hagymát felszeleteltem (a hagymát igaziból nagyobb kockákra vágtam) és olajon fedő nélkül időnként megkavarva, hogy le ne égjen, pirítottam, fonnyasztottam, meg ilyenek. sóztam, borsoztam. tettem hozzá egy fél konzerv borsót, azután felöntöttem kb egy deci vörösborral, Merlot volt, még Szilveszterkor nyitottuk meg. a borról eszembe jutott a mazsola (ugye szőlő-szőlő), úgyhogy azt is tettem bele. tovább hagytam rotyogni, kicsit elfőtte a levét, aztán megszórtam egy kb teáskanálnyi cukorral, és még egy kicsit hagytam rotyogni. slussz passz. közben főztem ki rizst, pirítottam hozzá diót (ami ÉdesEgy ötlete volt).
így első kóstolásra nekem kifejezetten ízlik, de még nem ettük meg, mert ÉdesEgy most csinálja hozzá a desszertet.

tálalás után csinálok képet, és ha sikerül ha nem felejtem el, akkor majd kifüggesztem ide. ja, és remélem jól indul az Új Esztendő mindenkinek!:)) 

karácsonyi konyhai tippek

Karácsonyi sütögetésből okulva az újévre már felkészültebben eshetünk neki a konyhának. ehhez néhány hasznos tipp a saját tapasztalataimból okulva:

konyhai időzítő.
komolyan ebben az időszakban egyszerűen megmentő tud lenni a teatojásnak nevezett emberrefrászthozó készülék, mert egy tepsi (nálunk mindig az utolsó adag) nagymennyiségű sütésnél mindig odapirul.. odabarnul.. szénnéég.. meg ilyenek.

bevált receptek. 
a karácsony nem kifejezetten a kísérletezés időszaka, vagy legalább legyen egy b terv. én csináltam egy jóadag mézeskalácsot, eddig ismeretlen receptből, még szerencse, hogy nem az utolsó pillanatban. őszintén szólva borzalmas lett. (mondjuk hozzá kell tennem, hogy azért az is szerepet játszhatott, hogy véletlenül porcukor helyett por-szőlőcukrot tettem bele.) úgyhogy inkább visszanyúltam Édesanyám klasszik (és jólbevált) mézi receptjéhez, és tádámm, azt leszámítva, hogy egy tepsivel természetesen odaégettem, tök fincsi lett.

mosogatás.
itt most három konkrét eset jutott eszembe.

1. az edényt (vájling?:D) amiben a tésztát gyúrjuk, rögtön engedjük fel vízzel és mosogatószerrel, (vagy szódabikarbónával) és úgy hagyjuk ne csak magában mosogatásig, mert igencsak beletud keményedni..
2. karamellizált cukor szintén fogós ragadós kérdés tud lenni. legjobb ha teflonban csináljuk, úgy csak ki kell törölni. ha ez mégsem jön össze, akkor viszont fel kell engedni vízzel, és felforralni. aztán kiönteni, és ha kicsit hűlt simán el lehet mosogatni.
3. tej. a tejes dolgokat ne forró vízzel mossuk először, hanem langyossal, vagy hideggel, különben csak fixáljuk az edény falára. de ha jól átöblítettük, utána a bacik miatt sükséges a forróvizes átmosás is.

sütőpapír. 
oké, nem gazdaságos, nem öko, stb, de marhára időhatékony. sokkal időhatékonyabb, mint vajazni / zsírozni , lisztezni, és minden kör után elmosni (hogy ne kormosodjon meg a liszt).

lista
a lista mindig kihúz a szarból de komolyan.
szóval sütés előtt bevásárolni, bevásárlás előtt listát írni, lista előtt a receptet és a készletet átnézni..
"ja de nincs margarin.. jajj nem lesz elég a tojás.. ó nincs is itthon mazsola, pedig tegnap még volt.." ez főleg az utolsó pillanatra hagyósoknak fontos..


most ennyi jutott eszembe, ha még valami jön, akkor kiáltok. de ne álljatok ki, mert dúlnak kinn a minuszok. :)) holnap pedig irány újból Magyarország:) és mindenkinek Boldog Új Esztendőt!!

a meglepetés öröme

így karácsony alkalmával a legtöbben ajándékozunk, illetve ajándékot kapunk, ami nekem mai napig azért fontos, amiért az első tudatos ajádék-kapásnál is volt, méghozzá a meglepetés ténye maga.
úgyhogy én nem vagyok az, aki kiválasztja, mitöbb megveszi magának az ajándékot.
nem-nem. engem meg kell lepni. viszont azért mégsem olyan bonyolult, mert gyakorlatilag bárminek örülök, ami meglepi. egy zokninak is. ha a méretem. vagy legalább az én színem. hogy a bögrékről már ne is beszéljünk.
két olyan eset volt, hogy előre tudtam (mindkétszer véletlenül), hogy mit kapok, és borzasztó bűntudatom volt, rosszuléreztem magam miatta, és sokat sírtam. nem tudom miért. az egyik egy háromemeletes tolltartó volt (amilyen előtte SENKINEK nem volt még az osztályban. :)) ) a másik pedig egy hifitorony, amit a testvéremmel közösen kaptunk.

szóval én abszolút meglepi párti vagyok.
de.
milyen a jó ajándék ?

1. amire az illető vágyik.
az én személyes mániám, hogy egész évben nyomozok és írogatok, majd a jegyzeteket igyekszem nem elhagyni, és ha ez sikerült frissíteni. így általában karácsonyra még a szülinapokat belevéve is van egy csomó ötletem talomban.

2. neki való.
amire ugyan nem vágyik, de valamiért őt jutattja eszedbe, vagy a kedvenc színében van, esetleg gyűjti (mondjuk esetemben a hógömböket illetve homokórákat) valami ilyesmi. mert lehet, hogy nincs éppen szüksége egy százezredik bögrére, de ha az olyan türkizkék amit imád, és bakkecske van rajta, ami a kedvenc állata, akkor bizony ígyis-úgyis az lesz a kedvenc bögréje. plussz nincs szebb ajándék annál, mint amihez oda lehet tenni szívből, hogy "te jutottál róla eszembe"

3. amire nem vágyik, de kell
vannak emberek akik túlontúl önzetlenek ahhoz, hogy ami elhasználódott abból maguknak ujjat vegyenek. ez a kategória főként a szülők. na ilyenkor szépen lehet pótolni. de azért legyen személyes. szóval ha anya táskájának már 1 cérna tartja a fülét, akkor kapjon egy új táskát. nem kell márkás, vagy drága, mert biztosan örül majd bármi olyannak, ami megy a kabátjához, praktikus azokhoz a dolgokhoz amiket ő beleszokott pakolni.
anyum egyik legjobb hasznos ajándéka szerintem a kormányvédő volt, mert abból mindig érezte a törődést, hogy már nem fagy le a keze amikor  vezet (igaz, ennek 10 éve már).

4. "mindene megvan" típusú embereknek
szuper ajándék az üres mozijegy. ő dönti el mikor, ő dönti el, mit, de meglepted egy mozizással, akár másodmagával, (mondjuk veled) akár, ha olyan típus egyedül. ha olyan filmet nézhet meg, amit ő választ ki, valószínűleg jó élmény lesz.

5. kézzel készített.
mindig ennek örülök a legjobban. hogy törődött velem, aki csinálta. gondolt rám, időt fordított rám, egy kicsit csak "velem" foglalkozott. ez a legszebb. és nem is kell, hogy olyan fantasztikus jól sikerüljön, sőt, attól lesz egyedi, hogy látszik rajta az emberi tökéletlenség tökéletessége.

akinek ebből nem sikerült ötletelnie, annak már megint bátran ajánlom Dorkát. 

rendhagyó Szenteste

vár ránk minden bizonnyal idén.
kicsi családommal útra kelünk, és elmegyünk a nagy Erdélyországba, Édesegy szüleihez, nagyszüleihez, és egyéb rokonaihoz. sőt, a két ünnep közötti időt is ott töltjük.

soha nem karácsonyoztam még a szüleim nélkül, illetve főként nem karácsonyoztam még az "új" családomnál, vendégségben. szóval viszek sütit. az a biztos.
:D na jó, nem, ez csak vicc volt, az erdélyi konyha plussz három kilót jelent minden alkalommal.szóval elég jól főznek.

de sok minden lesz más, hiszen annyi minden különbözik, már a nyelvben is. ami a gyereknevelésben is ki fog ütközni, hiszen oda az angyalka viszi az ajándékot (és a fenyőt meg a többit), mihozzánk pedig a Jézuska (alias Kisjézus) hozza. mondjuk ezt még egyezményesen meg lehet beszélni, hogy mivel Jézuska épp nálunk volt, így Erdélyi Mamiékhoz az angyalok mentek..

szóval készülődöm, és ezért marad el a sok bejegyzés. illetve ezért is.
és nem csak testben, lélekben is készülődöm. a Piciny másodi karácsonya lesz, de az első még másfél hónaposan annyira nem telt neki mozgalmasan. 'tej van oszt jól van" üzemmóban volt ugyanis.
most viszont, hogy már megy, illetve beszél, vagy inkább még csak mondogat, és mindent megtapogat, illetve mindent amiről elképzeli, hogy lengeni tud, azt fújja, merőben izgalmas lesz majd.
annyi új élmény, új csoda vár rá, és ránk Édesegyel, hogy már előre izgulok.

előtte azért itthon is karácsonyozunk, mert én még Pocakkorában elhatároztam, hogy olyan családunk lesz ami mindennél erősebb kis kör a világban. és azóta dolgozom ezen, és azthiszem örökké fogok.
szóval nekünk igenis lesz kis külön fánk (annak ellenére, hogy Édesanyáméknak is lesz, és ráadásul itthon sem leszünk csak előtte meg nagyonsokkal utána) és igenis hárman is fogunk karácsonyozni. és sütök sütit. és nem engedem, hogy bármi, de tényleg bármiféle rossz érzés vagy ilyesmi belecsúnyítson a mi gyönyörű karácsonyunkba.
legalábbis ezek a terveim, aztán majd meglátjuk.

ez egy nagyon összeszedetlen bejegyzés lett, és azt hiszem nem is szól sok mindenről, de már kellett ide egy ilyen, és amúgyis egész nap talpon voltam, a mézeskalács sütést épp 10 perce fejeztem be..szóval álljon itt ez a karácsony előtti káoszra teljesen jellemző kesze-kusza, de szeretettel és várakozással teljes pár sor.

ja, és én már tudom, mit kívánjak Karácsonykor! (szeretet, egészség, összetartás és béke mellett ugye..:)
mindenkinek további jó készülődést, idővel jelentkezem.

visszaszámlálás

csúnyán elhanyagoltam mostanában a bejegyzés írást, de sajnos olyan sok minden összejött, hogy csak na. mentségemre szóljon, hogy az ajándékok egy része már elkészült. 

viszont nem akarok úgy járni az adventi koszorúval, mint a tökfaragással jártam, hogy készült bejegyzés de a kép olyan sokára lett meg hozzá, hogy már gáz lett volna kitenni..:D

szóval jöjjön a home-made ajtódíszünk, még félkész állapotában, és az adventi koszorúnk. 

mindkettő elég natúr, és gyors verzió. 

az ajtódísz egy félpár férfi bokazokniból és két félpár kesztyűből készült, szerintem ilyen alapanyag mindenkinek van otthon. 

kopp-kopp rén

itt még nem a végleges ajtón - lógós formában látható, de remélhetőleg előbb utóbb az is lesz:)

aztán a kedves kis koszorúnk, némi csipkeszalaggal, régi ékszeres dobozkával, tobozzal, és egy hirtelen összedobozz organza virággal, amelynek ugyan nem látszik de a közepén gyöngy pihen. 

képen sajnos nem olyan mutatós mint élőben, ugyanis szinte minden csillámos rajta, szóval igazán elegánsan fest. 

eközben horgolódnak a karácsonyfadíszeink, mivel anyagi okoknál fogva idén csipkés fánk lesz:) ennek is megvan a maga romantikája. 

a képen látható még nem a végleges formátum, inkább afféle prototipus, a többit horgolófonalból csinálom, az azért némiképp elegánsabb.

igazán karácsonyi

hangulatban vagyok október óta gyanítom, hogy erről már írtam is, sőt sejtem, hogy nem is egyszer.
úgyhogy lesz itt egy - két jófalat, többekközt azok is, amik miatt nemigen volt időm írni mostanában.
Például adventi naptár Kicsinek és Nagynak, hóemberablakdíszek kesztyűujjból, zokni-kesztyű rénszarvas házörző ajtódísz, és még sokan mások.meg persze adventi koszorú, és lakásdekor, kicsiben- nagyban satöbbi.

és még valami játékon is gondolkodom.

most ezt a rövid bejegyzést a cipidobozosoknak szentelem, legalábbis a most következő részét.
azt már vagy ezer helyen leírták, hogy hogyan, mit, mikor stb, így nem adok a gúglinak még egy találati  esélyt, én most azt fogom pöttyökbe szedni, hogy miért jó ez.

1. mert Jók lehetünk. szerintem ez fontos, és a karácsonyi időszakban az emberek talán jobban a lelkük mélyére néznek, így egyel legalább bővítheted a plusszos listádat. ja és jópont a Jézuskánál.

2. örömet okozol. a fentihez is kapcsolódhat, de akinek tiszta a lelkiismerete, azok között akad (sőt, szerintem ott akad a legtöbb) akinek öröm az, ha tudja, hogy valakit boldoggá tehet. mondjuk egy gyereket. aki nem tehet róla, hogy nélkülöz. te nélkülöztél? nem? de? milyen boldogság lehet pihe-puha plüssmacit kapni, mikor mindig csak vágyódsz az effélék után..

3. megszabadulunk a fölösleges kacatoktól. mindezt újrahasznosítva, szóval abszolút tárca barát, környezet kímélő módon. de mivel nem vagyok az a nagy bio-anyu (mivel amúgy se dobok ki semmit..:D) így ez nekem nem ezt jelenti hanem azt, hogy ami már nem kell, de még jó, ezért sajnálnám kidobni, azt például elajándékozhatom. így tudom, hogy még használva lesz, még valakinek örömet fog okozni.

4. tartozni valahová. méghozzá egy olyan közösséghez ami mára hagyomány teremtőből hagyománnyá avanzsált, és egyszer remélem majd hagyomány őrző lesz, bár nem tudom, mennyi időtől, s egyáltalán időtől függ e.

5. találkozás. a többi önzetlen, kedves, vagy csak időszakosan, esetleg pillanatnyira, önzetlen és kedves lélekkel, az átadás helyszínén.

6. átszellemülés. ha még nem volt karácsonyi hangulatod, az ajándékok összeválogatásánál, becsomagolásánál, kidekorálásánál, stb. egészen biztosan előbújik, de ha mégsem, majd átadáskor a sok-sok színes csomagoló papíros ajándék között.

7. program. családi, baráti, szerelmes, kollegiális. akár az, hogy egy beszélgetős-nosztalgiázós játék válogatás a gyerekekkel, vagy egy séta a kivilágított városban miután leadtátok a csomit a kedveseddel, esetleg könnyed csevejek a kolleginákkal mikor egy kávé mellett szervezitek a cég közös játék gyűjtését.. mindegyik kellemes programmá válhat a jótékonykodás mellett.

8. alku. aki végképp nem szeret megválni a kacatjaitól (sem), az megbeszélhet magával egy alkut, hogy magát is meglepi valamivel az elajándékozott cuccokért cserébe. és ezúttal valami hasznos is lehet. vagy kitudja, lehet, hogy épp a jövőévi bedobozolandó.. :))

9. nosztalgia. együtt (mint a 7. pontban) vagy egyedül.. főként mikor az ember a saját játékait válogatja.. mindig visszaköszön egy-két emlék, ha akarjuk, ha nem..

10. álomvilág, kreativitás..  ez azért egyből kettő, mert mindkettő kicsit elvont és kicsit "fél".
az álomvilág, hogy elképzeled, hogy milyen aki megkapja, hogy várakozik e már előző éjjel óta, hogy végre kinyithassa a csomagot, hogy vajon ő hogy fogja hívni Ede macit, vagy kirakja e majd valaha a kedvenc puzzle-dat..
a kreativitás pedig, mikor elképzeled, hogy vajon kinek készíted a csomagot és vajon ő minek örülne.
egy biztos. ha a szíved egy darabját odacsomagolod, annak tuti sikere lesz!


dobozra fel! 

Én. az ötödik. ez már kész többszörös személyiség zavar kezd lenni..

most erről konkrétan a Harcosok klubjának az a pár perce jutott eszembe, amikor grafomániás füzeteiből olvas(nak?) fel hangosan, "Apu ökölbe szorult keze vagyok".. stb.
szóval Anyu kerek ülőgumója vagyok.  eljutottunk a dolgok legaljához, a popsihoz. na persze még vannak a lábak is, mégis az igazán mély tenger feneketlen, nem pedig lábatlan, a teljesen kiürített bödön pedig fenékig van kiürítve, nem talpig, jajj de költői. nem? tehát ahol a törzs véget ér, ott valami véget ér. jajj de költői, már-már filozófikusz. nem? megfeneklettünk. na jó - jó abbahagyom most rögtön.

vagyis elkezdem:

a popsi divat mindenhol más, és mint ebben is a közízlést nem feltétlenül türközi. de abban megegyezhetünk, akármilyen hátsód van a világ valamelyik pontján tutira a tied az álom-far.
kínában például a kislányosan lapos, az afro-amerikaiaknál mint mindenben? itt is a méret a lényeg.
európában meg aztán tényleg, akárcsak a nemzetiség, vegyesleves ez is, de azt hiszem a közepes méretű, kerek nyert. és még egy rakat ország - kontinens- tájegység - embertípus van, ugyanennyi féle véleménnyel.

úgyhogy far ügyben nem kell aggódni, de igazán.

már csak azért sem, mert ez a részünk múlik leginkább a genetikán, hiszen a csípő szélesség, az alak nagyjából adott, ámbár a külső tényező alakít rajta.

de ami szépségápolással kapcsolatosan (ÉS nem edzéssel, fogyókúrával, satöbbivel) elmondható, hogy a pattanásos- sebes - kipirosodott, általában nem nyerő.

szóval ezt érdemes megelőzni, ha meg kialakult ápolni.
na igen, mondjuk azt hiszem a popópattanások nem olyan téma, amiből túl sok bejegyzés születik az enyémhez hasonló blogokban, de hát le a tabukkal. ez igenis fontos.

a kép egyenesen a babapopsi.hu -ról érkezett!

szóval megelőzésnek:

• ilyen tünetek alapján érzékeny lehetsz a mosóporra / öblítőre, szóval cseréld le, legalább próba képpen. 
• nyilvános illemhelyen ezért SE foglalj helyet.. 
• a ruháidat mindenképpen most ki mielőtt felveszed, akkor is, ha nem turis, hanem origi. egyrészt kitudja, hányan próbálták fel előtted, másrészt kitudja, hányan (és mennyire varacskos kézzel) taperolták össze kívül belől. s akkor a méreganyagokról / festékanyagokról, amikkel a gyártás során érintkezik még nem is beszéltünk.... 

ha pedig már meg van a gond:

• gyógyszertári szaliciles szesszel törölgesd át egy vattakorong segítségével, napi 1-2 alkalommal, ameddig el nem múlnak a tüneteid.
• ha pedig durván fest, menj bőrgyógyászhoz, nem fog röhögni, ha mégis, perelheted. 

+ 1 extra ami a fenti pár sorban nem fért sehová: akármilyen testkrémmel, testápolóval, bármivel kezeled magad, gravitációval ellentétesen tedd, csak fölfelé masszírozd.
+még 1 extra, a nagy popósoknak. a nagy fenék mellett sokkal (de tényleg sokkal) "darázsabbnak" látszik a derék!!

kisbabásoknak:

ezerféle kenceficét lehet kapni pelenka kiütésre, és azt is százszor leírták már, hogy esetleg pelenkát kell cserélni, fogzáskor pedig kevésbé savas kajákkal tömni a babucit, nekem viszont egy házi praktika vált be (nem egybe, nem egyházi, nem imádkoztam a pelenkakiütések eltűnéséért..), a kamillateás fürdetés.
nyáron külön jó, ha egy lavornyi langyos kamillateában kiülteted a gyereket a fürdőszoba kövére  a kertbe, mert még hűsöl is, de ilyenkor is lehet, hozzákeverve a fürdővízhez.
mert ugye a kamilla, bőrnyugtató, és gyulladáscsökkentő...

kellemes ücsörgést mindenkinek. és innen üzenem mindenkinek, hogy van a ki a foghagyma feneket szereti, van aki meg azt, ha van mit fogni. van aki meg a köztest. úgyhogy senkinek nem kell aggódni. pont úgy tökéletes ahogy van! 

csuklás

ritkán csuklom szerencsére, de amikor igen, akkor azt mindenki örömére teszem, mert még az utcán is kiszoktak röhögni, én egyszerűen nem tudok halkan csuklani. és persze 5 perc alatt megfájdul tőle a mellkasom, mert akkorákat csuklom. 

szóval igyekszem mihamarabb elmulasztani. az előbb is csuklottam, és nem akart elmúlni, bár nekem a kanálkányi citromlétől elszokott, illetve a biztos módszernél olvastam, olyat is, hogy egy kanálka cukortól is elmúlik, de ezeket most lehetőség híján nem vetettem be. bár azt tudom, hogy a citromlé nem minden esetben segít.

úgyhogy utána néztem miket lehet még tenni az ügy érdekében:

• emeld fel a bal kezed és lassan igyál. és közben mondd el a kedvenc a.a. poe versed visszafelé és ugrálj egyik lábadról a másikra, csukott szemmel.egy kicsit kurúzslás szagú, és tényleg nem vált be. nekem nem.
• elmúlhat a csuklás ha minden csuklásnál hangosan számolunk.
  hát nekem nem múlt el, de legalább tudom mennyit csuklottam. nem tudom ez miért lehet hasznos, esetleg ha később valami bűntény okán jegyzőkönyvbe veszik, akkor nagyon misztikusan hangozhat, hogy "éppen a 34. csuklásnál tartottam, amikor .. "
• elmúlik a csuklás, ha tüsszentünk. például bors segítségével.
  na nem, ezt nem vállaltam be, inkább csuklom még egy ideig, minthogy rám jöjjön egy hapciroham.
• aztán megtaláltam a tutit: annyi levegőt venni, hogy már több ne férjen be (érzésre legalábbis) és 15 mpig benn tartani. na ezzel így nekem el is múlt, így a többi jópofa megoldást, már nem tudtam kipróbálni. 

ezek voltak még: 

• előre hajolva inni a pohárból a vizet (úgymond visszafelé)
•  nevetgélni, csiklandozás vagy esetleg dumaszínház közben, elvileg az is elmulasztja.
• nyelvet kidugni és kifelé húzogatni.. a szemöldököm az égbe szökött az ötlet olvasásakor, egyszer majd kipróbálom, de ez azért nem az a tuti módszer amit a buszon, metrón, vagy egy tárgyaláson spontán előkap az ember.. bár tény, hogy semmi nem kell hozzá, ami ne lenne épp nálad..
• orvosi megközelítés: kapj be egy-két magnéziumot és a csuklás eláll.
• aljas megközelítés: ijesszen meg valaki. komplikált, mert ha számítasz rá, úgy nehéz megilyedni.. 

valakinek egyéb ötlet, bevált praktika?? ja, és ehhez a poszthoz milyen kép passzolna? :) 

Advent

szerintem ha megkérdezünk valakit, mi is az advent, maximum a karácsony előtt négy vasárnap történő gyertyagyújtásig jut el a magyarázat adásban, és még az sem tiszta, hogy konkrétan melyik vasárnapok (ha pl. 24-e pont vasárnap) . de simán van olyan is, aki számolgatós adventi csokinaptárig jut csak.

úgyhogy most tiszta vizet öntünk a pohárba, hogy idén már tudjuk, mire szólt eredetileg ez a szép Karácsonyi előhangoló időszak. 

eredetileg 40 nap volt, (Jézus 40 napig böjtölt a pusztában)  Gergely pápa féle naptár átvariálás óta lett négyhetes időszak. 

első vasárnapja a keresztény újév kezdete. 

az Adventi koszorú ismét más kategória, az csak modern divat, 19.századi. már amennyire ez modernnek mondható, de azt hiszem ez esetben igen. ráadásul jól megkutyulja az advent eredeti jelentését, mert eredetileg a kelták nap - éj egyenlőség ünnepére készített magyal, örökzöld és fagyöngy ágakkból formált kerék alakú jelképe volt az örökkévalóságnak. 

szóval igazából ez egy furcsa párhuzam, gondolom a népek meg vallások keveredése miatt alakult ez így át. de erről pontos infót nem találtam... 

viszont az adventi csokis naptárakról találtam egy kedves kis történetet a neten: 

"Az adventi naptár megszületését is ez a gyermeki várakozásból fakadó kérdés ihlette meg a 19. században.
-Egy kisfiú Gerhard kérdezgette édesanyjától, hogy hányat kell még aludjon karácsonyig. Az édesanya nagyon megsajnálta kisfiát és egy kartonlapot 24 részre osztott, amelynek rekeszeibe 1-1 édességet fűzött fel. A kisfiú minden nap egy csokit levett és amikor már csak egy csoki volt a táblán, tudta,hogy mikor jön a Jézuska.
Gerhard idő múlásával felnőtté válva üzleti vállalkozásba kezdett, az édesanyja ötlete alapján adventi naptárak gyártásba kezdett. Az első csokoládét rejtő adventi naptárnak nagy sikere lett, azóta is folyamatosan készítenek adventi naptárakat a gyerekek számára, megédesítve a várakozás időszakát."

én egyébként házi adventi naptárral készülök, de tavaly ÉdesEgyel a klasszikus csokiszámolgatóssal leptük meg egymást. 

aki igazi adventi programot akar, az elmúlt évek legjobb Adventi mulatsága szerintem Budapesten, a Vörösmarty téri karácsonyi kézműves vásár, nem is vásár meg a fellépők miatt, hanem főként a jellegzetes ablaknyitásos projekt miatt. minden este kinyitnak egy ablakot, Gerbeaud ház ablakai közül, ami alatt mindig valami gyönyörű rejlik. csodálatos karácsonyi hangulat szinte egy teljes hónapig:)) és persze jóó nagy feldíszített fenyő. 

jóó karácsony-várást mindenkinek!!